Figyelő — mérőpontok és határidők

Frissítve: 2026. szeptember 13.

A MIAK elemzéseiben megjelenő konkrét mérőpontok, határidők és teljesítési mutatók egy oldalon — klaszterekbe rendezve, heti frissítéssel. A státuszokat a friss sajtómonitor alapján vezetjük, az új mérőpontokat az új blogokból emeljük be. Ha valami lényeges hiányzik, az azt jelenti, hogy a MIAK még nem elemezte — a hiány önmagában is jelzés.

1. Eljárási sürgetések és jogi határidők

A klaszter három lejárt mérőpontja — az alsó tagozatos reform monitorozási felelőse, az Alkotmánybíróság kizárási és határozatképességi eljárásrendje, a „C” kategóriás veszélyhelyzeti rendeletek visszavonása — dokumentum nélkül maradt el, miközben az öt új alkotmánybíró megválasztása napirendre került. A két szál összefügg: ha az új tagok nyilvános kiválasztási mérce és írásos jelölési indoklás nélkül érkeznek, a kizárási eljárásrend kérdése egy olyan testületnél marad nyitva, amelynek összetételét sem lehet utólag szempontokhoz mérni. A héten bekerült oktatási és gyermekvédelmi mérőpontok — a tankerületi pályázatok pontozási szempontrendszere, a PISA-mikroadatok megnyitása, a mérési kötelezettség törvényi rögzítése — ugyanezt kérik a közszolgáltatásoktól, amit a kiválasztási mérőpontok a közjogi tisztségektől: a mérce a döntés előtt legyen nyilvános, ne utólag igazolja azt.

2. Kabinet-100-napos rendezések

A klaszter mérlege ezen a héten tovább romlott: a stratégiai miniszteri akciótervek és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetőválasztása egyaránt dokumentum nélkül futott ki. A megmaradó mérőpontok így már nem a 100 nap ütemezését mérik, hanem azt, hogy a kabinet visszamenőleg pótolja-e a kihagyott nyilvános indoklásokat — a helyettes államtitkári kinevezések átláthatósági mérőpontja az első klaszterben ennek a pótlásnak az első próbája.

3. EU-kötelezettségek és csatlakozási folyamatok

Az uniós klaszterben a héten két régi mérőpont zárult rosszul: a szankciós dossziékhoz ígért ügyalapú koalíciós térkép elmaradt, a napi egymillió eurós migrációs bírság megszüntetése pedig csúszik — a kormány év végéig meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, a menekültügyi szabályok uniós joghoz igazítása nem történt meg. Az új mérőpont, a decemberi RRF-bevétel tételes visszamérése ugyanennek a mérlegnek a bevételi oldala: az augusztusban megelőlegezett 2186,9 milliárd forint csak akkor nem válik rejtett hiánytétellé, ha a tényleges megtérülés programonként összevethető vele. A bírság és a megelőlegezés együtt mutatja, hogy az uniós forrásoldal és a jogállami feltételoldal ma két külön könyvelésben fut, pedig ugyanannak az egyenlegnek a két tétele.

4. Korrupcióellenes intézkedések és vagyonkimentés-blokkolás

A korrupcióellenes klaszterben ezen a héten a végrehajtási kapacitás lett a szűk keresztmetszet: lejárt a csomag végrehajtási ütemterve és a közpénz-dashboard is — utóbbi éppen akkor, amikor a sajtó szerint újabb 2300 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet. A hat új mérőpont két oldalról fogja meg ezt a hiányt: az ügyállapot-nyilvántartás és a szűk keresztmetszet-elemzés megmutatná, hol akadnak el az 1 milliárd forint feletti közvagyon-ügyek, a garancia-párosítási táblázat és a visszaható hatály kizárása pedig azt biztosítaná, hogy a gyorsítás ne a védelem jogainak rovására történjen. A kapacitásterv a kettő közötti kapocs: ha a lassúság oka nyomozói, ügyészi és szakértői hiány, akkor a határidők rövidítése nem a tempót növeli, hanem az ítéletek megtámadhatóságát.

5. Költségvetési és gazdasági mérföldkövek

A költségvetési klaszter súlypontja az őszi költségvetési csomagra tolódott: a kiadás-felülvizsgálati ütemterv, az egyszeri és tartós hiánytételek havi bontása, az elkülönített kvótabevételi sor, a KESZ-forrásbontás és a termelékenységi célmutató mind a 2027-es költségvetés benyújtásához vagy a középtávú tervhez kötődik, október eleje és vége között. Ez koncentrált kockázat: ha a benyújtás mellékletek nélkül történik, egyszerre marad levezethetetlen a deficitcsökkentés, a Havária Alap 500 milliárdos kerete és az augusztusi hiányban rejlő egyszeri tételek aránya. Az árrésstop elmaradt kivezetési kritériumai előrevetítik a mintát: a kivételes intézkedések belépése dátumhoz kötött, a kilépésük viszont nincs számszerű feltételhez kötve.

6. Energiabiztonság és diverzifikáció

Az energiaklaszter két lejárt mérőpontja — a korlátozási fokozatok kilépési protokollja és a fűtési szezon előtti készletjelentés — éppen azon a héten maradt el, amikor a gázár négyéves csúcsra emelkedett és felmerült egy orosz szállítási retorzió lehetősége. A paksi leállás és a dízeltámogatás új mérőpontjai ugyanezt a hiányt fordítják költségoldalra: ki viseli a kiesés többletköltségét, meddig jár a támogatás és kinek. A közös nevező a lejárati és költségviselési szabály hiánya — a korlátozásnak nincs kilépési küszöbe, a dízeltámogatásnak nincs rögzített lejárata, a sokkok költségének nincs előre kijelölt gazdája —, ezért az energiasokk-felkészültségi terv éves költségtáblája lenne a klaszter többi mérőpontjának közös könyvelési alapja.

7. Médiaszabadság és sajtófüggetlenség

A klaszter előző heti nyitott kérdése eldőlt: az Országgyűlés szeptember 8-án ellenzéki jelöltek nélkül választotta meg a Független Közmédia Testületet, így a pártarány-független összetétel mérőpontja elmaradt. Ez visszahat a klaszter többi mérőpontjára: a felmentési okok előzetes rögzítését és a felvásárlások finanszírozási forrásának feltárását egy független testületnek kellene számon kérnie — ha a testületet egyetlen többség töltötte fel, a szabályok kikényszerítése is ennek a többségnek a jóindulatán múlik. A csúszó médiaszabadsági kerettörvény tétje ezért nőtt: már csak törvényi szintű jelölési és összeférhetetlenségi szabály pótolhatja utólag azt, ami a testület felállításakor kimaradt.

8. Kulturális finanszírozás és NKA-reform

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) korszaka lezárult, de nem úgy, ahogy a klaszter mérőpontja kérte: a Schmidt Mária vezette alapítványi kör a Kulturális Vagyonkezelőhöz és a Városliget Zrt.-hez került, tehát a futó közfeladatoknak lett jogi gazdája — a kezelés jogállami újratervezése viszont, kezelői szabályzattal és összeférhetetlenségi renddel, nem készült el vele együtt. Ugyanez a különbség látszik az oktatási intézményeknél is: a tanév elindult, de az Oktatási Hivatal és a Déryné Program szerződésbontása, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumváltása után nem zavartalanul. A klaszter ma tehát két teljesült formaságot és két hiányzó garanciát mér.

9. Honvédelem és európai védelmi pillér

A német repteret és erőművet ért támadás, majd a lipcsei attribúció és a lengyel dróngyár-szabotázs egy hét alatt tette a hibrid fenyegetést jogi minősítési kérdéssé — és itt derül ki, hogy a magyar oldalon sem a képesség, sem az eljárás nincs feltérképezve. A két új mérőpont ezért egymás feltétele: a kritikus infrastruktúra drónelhárítási auditja megmondja, mennyi idő telik el érzékeléstől beavatkozásig, az attribúciós protokoll pedig azt, ki és milyen bizonyítottsági szinten szólalhat meg róla. Audit nélkül a protokoll üres nyilatkozat; protokoll nélkül az audit eredményéből nem lesz döntés.

10. Klímaadaptáció és vízgazdálkodás

A fenékküszöb áramlástani modellje a második szakasz előtt sem került nyilvánosságra, miközben a hét vitája az osztrák minisztérium javaslatáról és a Duna menti államok közös álláspontjáról szólt — a nemzetközi egyeztetés tehát a visszaduzzasztás és a mederkimélyülés számai nélkül zajlik. Ez ugyanaz a késleltetés, mint a vízmérleg-műszerfalnál: az adaptációs beavatkozások kivitelezése halad, a hatásukat mérő adat nem követi őket. A locsolási tilalom mérési és ellenőrzési rendje ezért a klaszter következő próbája: ha a nagy vízigényű felhasználók vízkivétele továbbra is önbevalláson alapul, a tilalom ugyanúgy visszamérhetetlen marad, mint a műtárgy hatása.

11. Egészségügyi reform és primer ellátás

Az egészségügyben egy héten belül élesedett az intézményi fertőzési adatbázis, érkezett az 500 milliárdos bérrendezés és indult az eredményalapú finanszírozási fordulat — vagyis egyszerre nyílt meg a mérés és a rá épülő pénzelosztás. Ez a sorrend maga a kockázat: nyers, kockázat-korrigálatlan fertőzési arány mellett a komplex eseteket ellátó intézmény tűnik rosszabbnak, és a finanszírozás a betegszelekciót jutalmazza. Ezért kapcsolódik a bértábla mérőpontjaihoz a mellékhatás-monitoring: a betöltetlen álláshelyek negyedéves kimutatása és a mikrobiológiai vizsgálati intenzitás együtt mutatja meg, hogy javulás történt-e, vagy csak kevesebbet mérünk.

12. Iparbiztonság, munka- és környezetvédelem

A hulladékgazdálkodási rendszer teljes felülvizsgálata 90 milliárd forintos tétnél indult el olyan adathelyzetben, amelyben a legfrissebb ismert újrahasznosítási arány 2024-es (33,6 százalék), a lerakási arány pedig 53,2 százalék. Kétéves adatkéséssel szerződést nem lehet kontrollálni: ezért előfeltétele a nyilvános teljesítménymércének és az automatikus szankciónak, hogy a közzétételi késedelem 12 hónap alá csökkenjen — enélkül a mérce nem köthető mérési adathoz. A palackvisszaváltás készpénzes ága ugyanennek a láncnak a lakossági vége: ha a téli szezon előtt szűkül, a visszagyűjtési arány romlik, és a mérce épp a bevezetése pillanatában mutat rosszabb számot.

13. Kegyelmi reform és elnöki hatáskör-átláthatóság

A kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság alakuló ülése kényszerintézkedés-fenyegetéssel indult, és épp ez teszi a klaszter mérőpontjait egymástól függővé: az eljárási garanciák nélkül lefolytatott meghallgatás a saját megállapításait teszi támadhatóvá, a megtámadható megállapításokból pedig nem lesz törvényi szintre emelhető protokoll. Az éves, anonimizált jelentés a harmadik lépés, és abban van a klaszter egyetlen visszamérő mutatója: hány esetben tér el a végső döntés a szakmai előterjesztéstől, és ezek közül hányhoz készült külön magyarázat. Ez az a szám, amely a 2023-as ügy szerkezeti okát méri, nem a szereplőit.

14. Foglalkoztatás és adatvezérelt munkaerőpiac

A sztrájkfenyegetés ezen a héten három ágazatban jelent meg egyszerre — pedagógusok, szociális szféra, rendvédelem —, és mindháromban ugyanaz a szerkezeti ok látszik: nincs olyan fórum, ahol a bérvita adatokkal, nem ultimátummal folyna. Az új mérőpont ezért nem a béremelés nagyságát méri, hanem a vitarendezés minőségét: hány bejelentett sztrájkhajlandósági felmérésből lesz tényleges munkabeszüntetés. Ez a mutató a hőségriadós munkaórák adathiányával egy tőről fakad — mindkettő ott keletkezik, ahol a munkaerőpiaci döntés adat nélkül születik.

15. Digitális állam és AI-szabályozás

A klaszter új mérőpontja, a diplomata-kiutasítás utáni kibervédelmi felület-felmérés, biztonsági oldalra fordítja azt a kérdést, amelyet a Közhang platform az egyeztetési oldalon tett fel. Ahogy egy konzultációs rendszernél közügy, milyen módszer válogatja a véleményeket, egy állami informatikai rendszernél az is közügy, hol történt igazolt behatolás és hol zárult le a javítás. Mindkét esetben a teljes titkosság és a teljes nyilvánosság között van a mérhető középút — intézménynév nélküli, összesített közlés, illetve nyilvántartásba vett módszertan —, és ha egyik sem készül el, a digitális állam megbízhatóságáról csak a kormányzati állítás marad.

16. Külpolitikai normavédelem és regionális koalíciók

Az orosz diplomaták kiutasítása és a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben felvett blokkoló pozíció két irányból teszi fel ugyanazt a kérdést: van-e a magyar külpolitikának előre rögzített elve, vagy minden lépés eseti alku. A doktrína-dokumentum és a retorzió-forgatókönyv azt mérné, áll-e kritérium a kiutasítás mögött, a klímapolitikai koalíciós térkép pedig azt, hogy a blokkolásnak megvan-e a minősített többségi döntés blokkolásához szükséges, az uniós népesség 35 százalékát lefedő szövetségesi köre. A korábbi vétó-indoklási standarddal együtt a klaszter így egyetlen mércét épít: a magyar álláspont akkor erős, ha előre leírható, és akkor gyenge, ha csak utólag magyarázható.

Lezárt mérőpontok (utolsó 30 nap)

A figyelő heti frissítésű, vasárnap 16:00-kor regenerálódik. A mérőpontok forrása a MIAK elemzés-blogjaiban megjelölt konkrét határidők és teljesítési mutatók.