I. rész — Helyzetkép

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA — a kultúra állami támogatásának központi pályázati intézménye) körüli büntetőügy 2026. július 23-án és 24-én két új fejleménnyel bővült. Egyrészt a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája a júniusban letartóztatott hat gyanúsítottból négynek 2026. október 25-ig meghosszabbította a letartóztatását, két másik gyanúsítottat pedig — az ügyészség indítványával egyezően — a letartóztatás megszüntetése mellett bűnügyi felügyelet alá helyezett. A gyanú mindannyiuknál különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés (a rábízott idegen vagyon kezelésével okozott, minősített nagyságú vagyoni kár). A rács mögött maradók közt van Bús Balázs, az NKA volt alelnöke, Óbuda korábbi polgármestere. Ugyanezen a napon a rendőrök előállították Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter egykori kabinetfőnökét is, akire a bíróság első körben egy hónap letartóztatást rendelt el. Az ügy magja egy mintegy 17 milliárd forintos, ideiglenes kollégiumi keret, amelyből a gyanú szerint a kormánypárthoz köthető szervezeteket és kampányeseményeket is támogattak; június végéig a támogatottak már mintegy 2,38 milliárd forintot fizettek vissza.

A történet előzménye ismerős: a MIAK 2026. július 22-én külön elemzésben járta körül, miért termeli ki rendszerszerűen a botrányt a diszkrecionális, nyílt verseny nélküli kultúrafinanszírozás, és miért a nyílt pályázati rendszer a szerkezeti válasz. A mostani két fejlemény azonban új tengelyt nyit. A 24.hu és a HVG feltárta, hogy Hankó Balázs minisztériuma nemcsak a választások előtti napokban, hanem a Fidesz április 12-i választási veresége utáni hetekben is több milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött — egy Lezsák Sándorhoz köthető szervezethez például több mint egymilliárd forint került. A döntések azért különösen kényesek, mert Magyar Péter miniszterelnök a 2026. május 9-i eskütétele után első intézkedései közt utasította a leköszönő ügyvezető minisztereket, hogy csak előzetes miniszterelnöki jóváhagyással vállaljanak kötelezettséget; a szaktárca most azonnali vizsgálatot indított a döntések és kifizetések jogszerűségéről. Eközben a Fidesz „politikai fogvatartottakról" beszél, és a letartóztatottak azonnali szabadon engedését, koncepciós eljárás lezárását követeli.

A MIAK olvasata kettős, és épp ez a lényege. Az egyik oldalon a hatalomátmenet intézményi kockázata áll: egy vereséget szenvedett, felhatalmazását vesztő kabinet a legutolsó napjaiban is vissza nem térítendő forrásokat allokálhat, jóformán elszámoltathatóság nélkül — ez tankönyvi példa arra, miért kell szabályozni a hatalomátmenet időszakát. A másik oldalon a jogállami mérce kétirányú: a hűtlen kezelés gyanúja nem bizonyított bűnösség, minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme, a letartóztatás jogszerűségét és arányosságát pedig kizárólag független bíróság — nem a kormány, nem is az ügyészség — dönti el. A probléma karaktere tehát nem pártkérdés, hanem intézményi: hiányoznak azok a fékek, amelyek a hatalom átadását átláthatóvá és visszafordíthatóvá tennék, miközben a felelősségre vonás jogállami medrét is védeni kell.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Mielőtt a MIAK javaslataira térnénk, érdemes rögzíteni azt a tudományos keretet, amely megmutatja, miért nem véletlen a választási vereség utáni forrásosztás. Szergej Gurijev és Daniel Treisman (közgazdász és politológus, a modern tekintélyelvűség kutatói) Spindiktátorok című munkája szerint a mai autokráciák a nyílt erőszak helyett a közpénzt és a látszatintézményeket használják a hatalom fenntartására és a lojális kör kiszolgálására — a forráselosztás így nem semleges közigazgatási aktus, hanem a hatalmi rendszer üzemanyaga, amely a hatalom átadásakor válik a leginkább sebezhetővé. Daron Acemoglu és James A. Robinson (közgazdászok, az intézményi közgazdaságtan vezető szerzői; 2024-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjat kaptak) Miért buknak el a nemzetek? című művében ezt a kizsákmányoló (extraktív) intézmények logikájaként írja le: a szűk elit a közösség forrásait a saját fennmaradására fordítja, és távozáskor is igyekszik kimenteni azt, amit lehet. Lee Kuan Yew (Szingapúr alapító miniszterelnöke) memoárja a megoldás intézményi oldalát adja: egy politikai ciklustól független, minden hivatalnokot és minisztert vizsgálni jogosult korrupcióellenes hivatal. Kautilja (ókori indiai államteoretikus, az Arthashastra szerzője) pedig már i. e. a kincstári tisztviselők sikkasztásának tipológiáját is megírta — a hűtlen kezelés gyanúja tehát ősi mintát követ. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézettel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol, amely a hatalomátmenet strukturális kockázatát kezeli — nem a személyi felelősségre vonás gyorsításával, hanem intézményi fékekkel, a jogállami garanciák megőrzése mellett.

3.1 Hatalomátmeneti forráskorlát (a következő átmeneti időszaktól, törvényi szinten)

A MIAK azt javasolja, hogy a választás és az új kormány hivatalba lépése közötti hatalomátmeneti (nemzetközi szóhasználattal caretaker, azaz ügyvezető) időszakra törvényi korlát vonatkozzon: a felhatalmazását vesztő, ügyvezető kabinet egy előre rögzített értékhatár felett ne hozhasson visszafordíthatatlan, vissza nem térítendő forrásallokációs döntést. A halaszthatatlan, folyó ügyekben (bérfizetés, szerződéses kötelezettség, krízishelyzet) a döntés maradjon lehetséges, de kötelező előzetes közzététellel, és utólagos parlamenti, valamint állami számvevőszéki (a közpénzügyeket ellenőrző Állami Számvevőszék, ÁSZ) felülvizsgálat mellett. A mostani ügy pontosan ezt a hiányt mutatja: a Fidesz választási veresége utáni hetekben odaítélt milliárdok — köztük a Lezsák Sándorhoz köthető szervezet több mint egymilliárdja — egy ilyen korlát mellett vagy meg sem születtek volna, vagy azonnal nyilvánosan láthatóvá válnak. A A1 közpénz-dashboard programpont adja hozzá a technikai eszközt, a korlát maga viszont új, önálló szabályt igényel. Ez a Gurijev–Treisman-féle keretben (lásd 6.4.1) a hatalomátmenet sebezhetőségének intézményes lezárása.

3.2 Valós idejű, nyilvános közpénz-dashboard a támogatási döntésekre (2027-től teljes lefedettséggel)

A MIAK azt javasolja, hogy minden állami támogatási döntés — pályázati és egyedi egyaránt — a döntés pillanatában, gépileg olvasható, kereshető formában kerüljön nyilvános adatbázisba: kedvezményezett, összeg, jogcím, döntéshozó, indoklás és az elszámolás állapota. A rendszer automatikus anomália-riasztással jelezze a szokatlan időzítést (például választás körüli forrásosztást), az összeférhetetlen kedvezményezetteket és a szabályostól eltérő összeghatárokat. Jelzésértékű, hogy a mostani ügyben a választás utáni kifizetéseket az újságírók az Európai Bizottságnak jelentett állami támogatási adatbázisból bányászták elő, utólag — egy hazai, valós idejű dashboard esetén ez a nyilvánosság előzetes és automatikus lett volna. Ez a A1 közpénz-dashboard gerince, amelyet a A2 közbeszerzési átláthatóság anomáliadetektorának logikája egészít ki. Acemoglu és Robinson keretében (lásd 6.4.2) ez a befogadó intézmény lényege: a forrás útját a széles nyilvánosság, nem a szűk elit ellenőrzi.

3.3 Politikailag független korrupcióvizsgálat a jogállami garanciák teljes körű megőrzésével (2028-ig felállítva)

A MIAK azt javasolja, hogy a korrupciógyanús ügyeket egy kormánytól független, minden hivatalnokot és minisztert egyaránt vizsgálni jogosult hivatal vigye — a A10 Független Korrupcióvizsgálati Hivatal a szingapúri modell (CPIB) mintájára. Ennek épp a mostani helyzetben van kulcsszerepe: amikor az egyik oldal „politikai fogvatartottakról" és koncepciós eljárásról beszél, a legerősebb ellenérv egy olyan intézmény, amelynek pártatlansága szerkezetileg — nem a napi politikai jóindulaton — nyugszik. Ezzel párhuzamosan a MIAK hangsúlyozza a kényszerintézkedések jogállami mércéjét: a letartóztatásról és annak meghosszabbításáról bíróság dönt, az ártatlanság vélelme a gyanúsítottakat is megilleti, a I4 bírói függetlenség és a I5 eljárási garanciák pedig az eljárás arányosságát biztosítják. A politikai keretezést — mindkét irányból — a bírói kontroll és a független vizsgálat helyettesíti. Lee Kuan Yew tapasztalata (lásd 6.4.3) szerint a hitelesség forrása épp az, hogy a hivatal a hatalmon lévőktől is független.

A három javaslatot közös elv köti össze: a hatalom nem magánvagyon, az átadása pedig nem magánügy. A hatalomátmeneti forráskorlát megelőz, a valós idejű dashboard láthatóvá tesz, a független vizsgálat pedig hitelesen, jogállami mederben számoltat el. Együtt azt biztosítják, hogy sem a távozó kabinet ne oszthasson visszafordíthatatlanul, sem a felelősségre vonás ne csúszhasson politikai leszámolásba.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Közpénz és gazdaság a hatalomátmenet idején kiosztható források követhetővé és korlátozottá válnak; kevesebb visszafordíthatatlan, elszámolatlan kifizetés túl szigorú értékhatár megbéníthatja a valóban halaszthatatlan, folyó ügyeket az átmeneti időszakban
Jogállamiság a kényszerintézkedések bírói kontroll alatt, a független vizsgálat pedig a politikai befolyás vádját is semlegesíti a „politikai fogvatartott" keretezés hitelt adhat a jogállami eljárásnak is, ha a kommunikáció átveszi az egyik fél narratíváját
Közigazgatás és demokrácia a hatalomátadás kiszámíthatóvá, a leköszönő kabinet felhatalmazása egyértelművé válik az új szabály átmenetileg jogértelmezési vitákat szülhet (mi számít „halaszthatatlannak")

A fő mérlegelési kérdés az átmeneti időszak működőképessége és a visszaélés megelőzése közötti egyensúly. Az ügyvezető kormánynak legitim feladatai vannak — az állam nem állhat le a választás és a beiktatás között —, ezért a MIAK nem a döntéshozatal befagyasztását, hanem a visszafordíthatatlan, nagy összegű forrásosztás korlátozását javasolja, világos, előre rögzített értékhatárral és kötelező nyilvánossággal. A másik billenőpont az elszámoltatás hangneme: a mostani eljárás akkor hiteles, ha végig jogállami mederben marad, az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva, a gyanút nem ítéletként kezelve — és épp ezért nem engedhető meg, hogy akár a leleplező, akár a relativizáló politikai keretezés átvegye a bírói és a független vizsgálati fórum szerepét.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-k, azaz olyan mérőszámok, amelyekből látszik, sikeres-e az intézkedés) javasolja követni:

  • Hatalomátmeneti korlát megléte: létezik-e törvényi szabály, amely az ügyvezető időszakban értékhatárhoz köti és nyilvánossá teszi a forrásallokációt — igen/nem, és milyen értékhatárral;
  • Nyilvános lefedettség: az állami támogatási döntések aránya, amely a döntés pillanatában nyilvános, kereshető adatbázisban megjelenik — cél 2027-re: 100%;
  • Átmeneti időszaki kifizetések aránya: a választás és az új kormány beiktatása közötti időszakban odaítélt vissza nem térítendő támogatások összege és aránya, évente közzétéve;
  • Független vizsgálat kapacitása: a politikailag független korrupcióvizsgálati hivatal felállítása és éves érdemi vizsgálatainak száma — a A10 programpont célja szerint.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése a döntéshozóhoz konkrét: a most zajló vizsgálat ne érjen véget az egyedi ügyek lezárásával, hanem vezessen tartós, törvényi szabályhoz — hatalomátmeneti forráskorláthoz, valós idejű közpénz-dashboardhoz és politikailag független korrupcióvizsgálathoz. A javaslat két MIAK-alapértékhez csatolódik. Az átláthatósághoz, mert a közpénz útjának valós idejű nyilvánossága az egyetlen szerkezeti védelem a hatalom átadásának „utolsó napi" osztogatásával szemben — ami előre látható, azt nehezebb elszámoltathatatlanul kiosztani. És az elszámoltathatósághoz, mert a felelősségre vonás csak akkor hiteles, ha politikailag független intézmény és bírói kontroll végzi: így nem válhat sem büntetlenséggé, sem politikai leszámolássá. E kettő együtt különbözteti meg a rendszerszintű reformot az egyszeri, személyre szabott elszámoltatástól — és óvja meg a hatalomátmenetet attól, hogy a demokrácia leggyengébb pontja maradjon.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A közéleti és balliberális sáv adta a legrészletesebb feldolgozást, de két külön szálon. A 24.hu és a HVG a választás utáni forrásosztást állította a középpontba (a Lezsák Sándorhoz köthető szervezet több mint egymilliárdja, a hun és türk tudatú népek világtalálkozója, Orbán János Dénes nagyoperettjének bemutatója), és kiemelte, hogy a szaktárca azonnali vizsgálatot indított. A Telex és a 444.hu a büntetőjogi fejleményekre fókuszált: a kabinetfőnök előállítására és a letartóztatások meghosszabbítására. A Portfolio a bírósági döntés pontos anatómiáját közölte (négy meghosszabbítás október 25-ig, két bűnügyi felügyelet, a 17 milliárd forintos keret). A Népszava a közpénz-osztogatás tényét emelte ki, cím szinten.

A kormánypárti-konzervatív keretezés ezen a napon nem önálló elemzésként, hanem a Fidesz közleményén keresztül jelent meg (a 444.hu idézte): eszerint „koncepciós eljárás" folyik, a letartóztatottak „politikai fogvatartottak", a szerverek lefoglalása „adatlopás". A monitorozott konzervatív lapok (Magyar Nemzet, Mandiner) ezen a napon nem hoztak letölthető, cikk-szintű önálló feldolgozást a témában. A MIAK egyik keretet sem veszi át: sem a leleplező, sem a relativizáló olvasatot. A hangsúlyt a szerkezeti okra (a hatalomátmenet szabályozatlansága) és a jogállami mércére (bírói kontroll, ártatlanság vélelme, független vizsgálat) helyezi.

6.2 Tények és adatok

  • Bírósági döntés (2026. július 23.): a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája négy gyanúsított letartóztatását 2026. október 25-ig meghosszabbította, két gyanúsítottat 2026. november 23-ig bűnügyi felügyelet alá helyezett; a gyanú különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés (Portfolio, 24.hu).
  • A júniusban letartóztatott hat személy közt: Bús Balázs (NKA volt alelnöke, Óbuda korábbi polgármestere), Ughy Attila (volt fideszes képviselő, a 17 milliárd forintos ideiglenes kollégium korábbi elnöke), Krucsainé Herter Anikó (a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő felfüggesztett főigazgatója) és további tisztségviselők (Portfolio, 444.hu).
  • Új előállítás (2026. július 23.): Hankó Balázs volt miniszter egykori kabinetfőnökére a bíróság első körben egy hónap letartóztatást rendelt el (Telex nyomán 444.hu).
  • Az ügy keretösszege: mintegy 17 milliárd forintos, ideiglenes kollégiumi keret; június végéig mintegy 2,38 milliárd forint visszafizetés (24.hu, Portfolio).
  • Választás utáni forrásosztás (2026. július 24.): Hankó Balázs minisztériuma a választások előtti napokban és a Fidesz veresége utáni hetekben is több milliárd forint vissza nem térítendő támogatásról döntött; egy Lezsák Sándorhoz köthető szervezethez több mint egymilliárd forint került; a szaktárca azonnali vizsgálatot indított a jogszerűségről (24.hu, HVG).
  • Hatalomátmeneti kontextus: Magyar Péter miniszterelnök a 2026. május 9-i eskütétele után utasította a leköszönő ügyvezető minisztereket, hogy kötelezettséget csak előzetes miniszterelnöki jóváhagyással vállaljanak (24.hu).
  • Jogi státusz: minden érintettnél a gyanú a hatósági vizsgálat kiindulópontja, nem megállapított bűnösség — az ártatlanság vélelme minden gyanúsítottat megillet.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a hatalomátmenet és a közpénz nyilvánossága: A1 közpénz-dashboard, A2 közbeszerzési átláthatóság, A10 független korrupcióvizsgálati hivatal;
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a kényszerintézkedések bírói kontrollja és az eljárási garanciák: I4 bírói függetlenség, I5 eljárási és tulajdonjogi garanciák;
  • Kultúra (háttéranyag) — a kultúrafinanszírozás mint az érintett forráskör; a szerkezeti reform (nyílt pályázat) részleteit a MIAK 2026. július 22-i elemzése tárgyalja.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Szergej Gurijev és Daniel Treisman: Spindiktátorok

Gurijev és Treisman szerint a 21. századi tekintélyelvű rendszerek a nyílt erőszakról a manipulációra és a látszatintézményekre váltottak: a hatalom fenntartásának egyik fő eszköze a közpénz célzott elosztása a lojális körnek, a kompetencia és a demokratikus forma látszatának megőrzése mellett. A forráselosztás ebben a keretben nem semleges közigazgatási funkció, hanem a hatalmi rendszer üzemanyaga — épp ezért a hatalomátmenet, amikor ez a gépezet a felhatalmazását veszti, a rendszer legsebezhetőbb pontja. A választási vereség utáni napokban odaítélt, vissza nem térítendő támogatások ebbe a mintába illeszkednek: a távozó kör a felhatalmazás utolsó pillanatáig igyekszik forrást juttatni a hozzá kötődő szereplőknek. A MIAK hatalomátmeneti forráskorlát-javaslata pontosan ezt a sebezhető pillanatot zárja le intézményesen.

📖 Forrás: Szergej Gurijev és Daniel Treisman: Spindiktátorok

6.4.2 Daron Acemoglu és James A. Robinson: Miért buknak el a nemzetek?

Acemoglu és Robinson a nemzetek sikerét vagy bukását az intézmények jellegére vezeti vissza. A befogadó (inkluzív) intézmények szélesen osztják meg a hatalmat, védik a tulajdont és nyilvánosan elszámoltatnak; a kizsákmányoló (extraktív) intézmények egy szűk elit kezében koncentrálják a hatalmat és a gazdasági hasznot, és önfenntartó „ördögi kört" hoznak létre. A közpénz szűk körnek juttatása, a nyilvánosság és a verseny megkerülésével, pontosan az extraktív logika működése — a közösség forrását az elit a saját fennmaradására fordítja. A MIAK javaslatai — a valós idejű nyilvánosság és a független vizsgálat — épp az intézmény jellegét mozdítják el a befogadó irány felé: a forrás útját a széles nyilvánosság ellenőrzi, nem a bennfentesek zárt köre.

📖 Forrás: Daron Acemoglu és James A. Robinson: Miért buknak el a nemzetek?

6.4.3 Lee Kuan Yew: From Third World to First

Lee Kuan Yew memoárja a korrupcióellenes intézményépítés gyakorlati mintáját adja. Szingapúrban a Korrupcióellenes Nyomozóhivatal (CPIB) a miniszterelnöki hivatal mellett működött, de hatásköre minden hivatalnokra és minden miniszterre kiterjedt — a hitelesség kulcsa épp az volt, hogy a vizsgálat a hatalmon lévőktől sem függött. A kis ügyeknél a kormány a mérlegelési jogkört szűkítette világos, közzétett szabályokkal, a nagy halakra pedig a független hivatal koncentrált, fokozatosan szigorodó törvényi háttérrel. A magyar ügyre fordítva: a „politikai fogvatartott" vádjára a legerősebb szerkezeti válasz egy olyan korrupcióvizsgálati intézmény, amelynek pártatlansága nem a napi politikai jóindulaton, hanem intézményi függetlenségén nyugszik — ezt célozza a MIAK A10 programpontja.

📖 Forrás: Lee Kuan Yew: From Third World to First

6.4.4 Kautilja: Arthashastra

A kincstári visszaélés nem új keletű probléma. Kautilja ókori indiai államteoretikus az Arthashastra államigazgatási kézikönyvében a kincstári tisztviselők sikkasztásának módszeres tipológiáját adja, és élesen látja a felderítés korlátait is:

„It is possible to mark the movements of birds flying high up in the sky; but it is not possible to ascertain the movement of government servants with a hidden purpose."

Kautilja következtetése, hogy mivel a rejtett szándékú visszaélés tökéletesen soha nem szűrhető ki, szigorú, kiszámítható elrettentésre és folyamatos ellenőrzésre van szükség. A mai magyar ügyben a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja ugyanennek az ősi mintának a modern jogi megfogalmazása — a MIAK válasza pedig épp a kiszámítható intézményi kontroll: valós idejű nyilvánosság és független vizsgálat, nem eseti, politikai indíttatású lecsapás.

📖 Forrás: Kautilja: Arthashastra

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A hatalomátmenet szabályozása több demokráciában bevett gyakorlat. Az Egyesült Királyságban a választási kampány és a kormányalakítás közötti időszakra vonatkozó „purdah" (pre-election period) konvenciói korlátozzák, hogy a hivatalban lévő kormány mit jelenthet be és milyen visszafordíthatatlan kötelezettséget vállalhat. Ausztráliában és Kanadában a „caretaker conventions" hasonlóan tiltják, hogy az ügyvezető kormány nagy horderejű, az utódot kötő döntéseket hozzon — épp a mostani magyar helyzethez hasonló kockázat ellen. A korrupcióvizsgálat intézményi függetlenségére Szingapúr (CPIB) és Hongkong (ICAC) a klasszikus minta: mindkettő közvetlenül a végrehajtó hatalom csúcsa mellett, de attól függetlenül, minden szereplőt vizsgálva működik. Ezek a példák mutatják, hogy a MIAK javaslata nem magyar túlszabályozás, hanem a fejlett demokráciák hatalomátmeneti és korrupcióellenes gyakorlatának alapszintje.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A5 — Visszaélés-bejelentő rendszer
  • A10 — Független Korrupcióvizsgálati Hivatal (CPIB-modell)

Igazságszolgáltatás

  • I4 — Bírói függetlenség védelme
  • I5 — Tulajdonjogvédelem és eljárási garanciák

Kultúra

  • KU5 — Kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás

Javasolt új programpont: Hatalomátmeneti forráskorlát (ügyvezető-kormányzati szabály) — a választás és az új kormány beiktatása közötti időszakban a visszafordíthatatlan, nagy összegű forrásallokáció értékhatárhoz kötése, kötelező nyilvánossággal és utólagos ellenőrzéssel — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. július 24. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Szergej Gurijev és Daniel Treisman: Spindiktátorok
  • 📖 Daron Acemoglu és James A. Robinson: Miért buknak el a nemzetek?
  • 📖 Lee Kuan Yew: From Third World to First
  • 📖 Kautilja: Arthashastra

Megjegyzés: a blog látható szövegében NEM jelenik meg a könyvek lokális fájlútvonala — csak a szerző és a cím.

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A2, A10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I4, I5)
  • MIAK szakpolitikai terület: Kultúra (háttéranyag; programpont ID: KU5)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. július 24. — 1. téma, pontszám: 87/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Transparency International korrupcióérzékelési index (CPI) és nemzeti jelentések; Állami Számvevőszék (ÁSZ) NKA-jelentései; az Európai Bizottságnak jelentett hazai állami támogatási adatbázis; nemzetközi minták: szingapúri CPIB, hongkongi ICAC, brit „purdah"-konvenció, ausztrál és kanadai „caretaker conventions"

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. július 24. (1. téma)
  • Generálás dátuma: 2026. július 24. 09:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~128000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink