I. rész — Helyzetkép

2026. augusztus 27-én és 28-án négy, egymástól független hatósági eljárás vált ismertté. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája augusztus 23-án indított büntetőeljárást hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A Portfolio és a HVG beszámolója szerint több település helyi személyszállításból eredő tartozását — Kecskemét mintegy 2 milliárd, Salgótarján hozzávetőleg 1 milliárd, Nyíregyháza közel 600 millió, Szombathely nagyjából 500 millió forintos tételét — a MÁV Személyszállítási Zrt. jelentős részben elengedte. Augusztus 26-án ugyanez a nyomozó szerv rendelt el eljárást a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2025. decemberi, 79,6 milliárd forintos tőkeemelése miatt. Külön ügyben, a Transparency International feljelentése nyomán, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálja, hogy Orbán Győző cége, a Dolomit Kft. túlárazottan szállított-e követ az M1-es autópálya bővítéséhez. Végül a Belügyminisztérium augusztus 28-án feljelentést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságán a Ferencvárosi Torna Club Fradiváros-projektjére 2016-ban és 2017-ben biztosított 24,947 milliárd forint miatt.

Az előzmény mind a négy esetben évekre nyúlik vissza, és mind a négyben ugyanaz ismétlődik: a jogi forma megvolt, a döntés írásos szakmai indokolása nem. A Fradiváros-ügyben a támogatói okiratokat 2020 és 2026 között ütemenként öt-öt alkalommal módosították, a felhasználási célt pedig egy 2022 végi kormányhatározat tágította ki működési kiadásokra. Az elengedett helyi közlekedési tartozásoknál a minisztérium 2024-ben még behajtást rendelt el, egy évvel később engedékenységet.

A MIAK olvasata: ez nem négy botrány, hanem egy szerkezeti hiba négy megjelenése. Ahol az állam vagyoni döntést hoz — tartozást enged el, tőkét emel, kapcsolt féltől vásárol, támogatási célt módosít —, ott ma nincs kötelező, egységes, utólag olvasható indokolás. Amíg ez így marad, a felelősség kizárólag büntetőjogi kérdés lehet, holott elsősorban eljárási kérdés. Fontos elhatárolás, amelyet a MIAK a saját hitelessége miatt is tart: a nyomozás elrendelése nem bűnösség megállapítása, a feljelentés nem eljárás, és az ártatlanság vélelme kivétel nélkül minden érintettre vonatkozik.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Mielőtt a MIAK javaslataira térnénk, érdemes rögzíteni azt az értelmezési keretet, amelyben a négy ügy közös vonása látszik. Robert Klitgaard (a Harvard Kennedy School egykori professzora, a korrupcióellenes politika klasszikus kézikönyvének szerzője) képlete szerint a korrupció ott virágzik, ahol monopolhelyzet és mérlegelési hatáskör találkozik az elszámoltathatóság hiányával; a kötet éppen azt bontja ki, hogy a szabály nem önmagában jó vagy rossz, hanem aszerint, hogy növeli-e vagy szűkíti a tényleges mérlegelési szabadságot. Kornai János (magyar származású közgazdász, a puha költségvetési korlát elméletének kidolgozója, 1986 és 2002 között a Harvard professzora) fogalma magyarázza, miért éppen állami társaságoknál sűrűsödnek ezek az esetek: ha a veszteséget rendszeresen kifizetik, a vállalat viselkedése elszakad a saját fizetőképességétől, és a piaci alku helyére a hatóságokkal folytatott újraelosztási alku lép. A hatályos büntetőjog pedig megadja a fogalmi pontosságot, amelyet a napi sajtónyelv elmos: a hűtlen kezelés törvényi tényállása nem eltulajdonítás, hanem a rábízott vagyon kezelésével járó kötelesség megszegése. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Mindhárom a jövőre vonatkozik, egyik sem érinti a folyamatban lévő eljárásokat, és egyik sem igényel új intézmény felállítását.

3.1 Kötelező írásos döntési indokolás minden diszkrecionális állami vagyoni aktusnál (a 2027-es költségvetési törvénnyel együtt)

Az Országgyűlés írja elő, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonú társaság követelésének elengedése, tőkeemelés, állami kezességvállalás, valamint kapcsolt féllel kötött szerződés egy meghatározott értékhatár — javaslatunk szerint 500 millió forint — felett csak akkor érvényes, ha a döntéshez előre kihirdetett szempontrendszer szerinti írásos indokolás készül. Az indokolásnak minimálisan négy elemet kell tartalmaznia: mi az elérni kívánt cél, milyen alternatívát mérlegeltek, mekkora a döntés becsült vagyoni hatása a tulajdonosra nézve, és ki a döntés előkészítéséért felelős szervezeti egység. A Klitgaard-féle C = M + D − A keretben (lásd 6.4.1) ez pontosan a D, vagyis a mérlegelési hatáskör szűkítése — nem a döntési jog elvétele, hanem a döntés megindokolásának kötelezettsége. A javaslat a G19 radikális átláthatósági programpont vagyoni oldala, és nem sérti az üzleti titkot: ahol az indokolás valóban üzleti titkot tartalmaz, ott a titkos rész zárolható, de a döntés ténye, összege és a felelős szerv nem.

3.2 Tizenöt napon belüli, gépi olvasható közzététel a közpénz-dashboardon, kapcsolt féli jelöléssel

A 3.1 szerinti indokolás összefoglalója kerüljön fel tizenöt napon belül a MIAK által javasolt közpénz-oldalra (A1), gépi olvasható, lekérdezhető formátumban. A rekordnak kötelező mezője legyen a kapcsolt féli minőség: ha a szerződő partner tulajdonosi köre bármely ponton érintkezik a döntéshozó vagy a tulajdonosi joggyakorló körével, azt a rekordnak jeleznie kell. Ez az a pont, ahol a jelenlegi rendszer a leglátványosabban hiányos: az M1-es bővítéshez kapcsolódó kőszállítások ügyében a sajtó éveken át alvállalkozói láncokon keresztül próbálta rekonstruálni, ki kitől és mennyiért vásárolt, mert a fővállalkozói szerződések nyilvánosak voltak, az alvállalkozói kör nem. A jelölés önmagában nem tilt semmit — a kapcsolt féllel kötött szerződés lehet teljesen jogszerű és gazdaságos —, csak láthatóvá teszi. A megoldás technikailag kész: az A2 közbeszerzési anomáliadetektor ugyanezen az adatbázison futna, és a visszatérő nyertes-megbízó párokat már ma is jelölné.

3.3 Éves megtérülési vizsgálat az állami társaságokba juttatott tőkére (első jelentés 2027 végéig)

Minden 10 milliárd forint feletti állami tőkejuttatásról készüljön évente utólagos vizsgálat, amely összeveti a juttatás időpontjában rögzített elvárt eredményt a ténylegessel. A vizsgálat eredménye legyen nyilvános, a módszertan pedig előre rögzített, hogy a jelentés ne utólagos minősítés, hanem összehasonlítható idősor legyen. Ez a MIAK G20 programpontjának, vagyis a Drucker-auditnak — Peter F. Drucker osztrák–amerikai menedzsment-gondolkodó módszerének, amely az elvárt és a tényleges eredmény utólagos összevetését írja elő — a közvetlen alkalmazása. A Paks II. esete azért tanulságos, mert itt a beruházás fizikai állása és a ráfordítás nagyságrendje között nyilvánosan is látható a feszültség, ám nincs az az évente ismétlődő, azonos módszertanú kimutatás, amelyből ez évek óta követhető lett volna. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései erre nem elégségesek: az ÁSZ ellenőrző, nem kötelező szerv, jelentése megállapítást tesz, de a rendszeres, összehasonlítható közzététel a tulajdonosi joggyakorló feladata.

A három javaslat egyetlen elvre fut ki: az állami vagyoni döntés akkor legitim, ha utólag rekonstruálható. Nem azért, mintha a döntéshozó eleve gyanús lenne, hanem azért, mert a rekonstruálhatóság az egyetlen olyan eszköz, amely a jóhiszemű döntéshozót is megvédi. A jelenlegi rendszerben ugyanis a védekezés is lehetetlen: ahol nincs írásos mérlegelés, ott sem a felelősség, sem a felelősség hiánya nem bizonyítható.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság Az állami társaságokba juttatott tőke megtérülése összehasonlíthatóvá válik; a puha költségvetési korlát szorosabbra húzódik, mert a veszteség kifizetése nyomot hagy Az indokolási kötelezettség lassíthatja a valóban sürgős tulajdonosi döntéseket (likviditási mentés, bérgarancia)
Társadalom A közvagyoni döntések először követhetők egyetlen felületről, nem sajtóoknyomozásból A nyers adatok kontextus nélkül félreértelmezhetők; a jelölt kapcsolt féli viszony automatikusan gyanúnak tűnhet
Közigazgatás A döntéselőkészítő apparátus munkája dokumentálttá, ezért védhetővé válik Formális indokolás-sablonok elterjedése, amelyek betöltik a rubrikát, de nem tartalmaznak érdemi mérlegelést

A legkomolyabb mérlegelési kérdés a gyorsaság és a dokumentáltság viszonya. Egy állami társaság likviditási válsága órák alatt eszkalálódhat, és irreális elvárás, hogy ilyenkor teljes hatásvizsgálat előzze meg a döntést. A megoldás nem a kötelezettség feloldása, hanem az utólagos pótlás szigorú határidővel: a sürgősségi döntés meghozható indokolás nélkül, de ha az indokolás harminc napon belül nem készül el, és a tulajdonosi joggyakorló nem teszi közzé, a döntés automatikus felülvizsgálat alá esik. Ez ugyanaz a szerkezet, amelyet a MIAK az I3 jogszabály-hatásvizsgálati programpontnál is javasol.

A második kockázat a sablonosodás. Ha az indokolás egy legördülő menüből kiválasztott mondat lesz, a szabály formálisan teljesül, tartalmilag nem. Ez ellen egyetlen hatékony eszköz van: a nyilvánosság. Ha az indokolások géppel olvashatóan elérhetők, az ismétlődő sablonok statisztikailag azonnal kimutathatók, és a mérce nem egy hatóság, hanem a nyilvános összehasonlítás.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

Az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) alapján 12–24 hónap múlva megítélhető, hogy a javaslat működik-e. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vállalások.

  • Indokolási lefedettség: az 500 millió forint feletti diszkrecionális állami vagyoni döntések hány százalékához készült írásos, közzétett indokolás. Javasolt cél: 2028 végére 90 százalék felett.
  • Közzétételi késedelem: a döntés és a közzététel között eltelt napok mediánja. Javasolt cél: 15 nap alatt.
  • Kapcsolt féli jelölés kitöltöttsége: a közzétett vagyoni tranzakciók hány százalékánál töltötték ki érdemben a kapcsolt féli mezőt. Javasolt cél: teljes kitöltöttség.
  • Megtérülési jelentések száma: hány 10 milliárd forint feletti állami tőkejuttatásról készült éves, azonos módszertanú kimutatás. Javasolt cél: az összes érintett juttatás lefedése 2028-tól.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése egyetlen mondatban: a Kormány és az Országgyűlés ne a négy ügy kommentálásával töltse az őszt, hanem a Kormány a 2027-es költségvetési törvénnyel együtt terjessze elő, az Országgyűlés pedig fogadja el a diszkrecionális állami vagyoni döntések indokolási és közzétételi kötelezettségét. Ez az egyetlen olyan lépés, amely a jelenlegi eljárások kimenetelétől függetlenül is hasznot hoz: ha a nyomozások megszüntetéssel zárulnak, akkor is megmarad a szabály, amely a következő évtizedben megelőzi a hasonló helyzeteket; ha vádemeléssel, a szabály attól sem lesz kevésbé szükséges.

Két MIAK-alapérték mozog itt együtt. Az átláthatóság azért, mert a döntési nyom nem büntetés, hanem a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek Alaptörvényből is levezethető elszámolási kötelezettségének gyakorlati formája. Az elszámoltathatóság pedig azért, mert az elszámoltatás értelmét veszti, ha csak visszamenőleg, egyedi ügyekben, a büntetőjog eszközeivel történhet. Egy jogállamban az a jó rendszer, amelyben a felelősség kérdése többnyire fel sem merül, mert a döntés minden lépése dokumentált — és épp ezért a MIAK a most zajló eljárásokról nem mond véleményt, csak arról, hogy mi hiányzott, amikor a döntések születtek.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A négy ügyet a magyar sajtó nem egyetlen történetként kezelte, és a sávok között éppen abban van a legnagyobb különbség, hogy melyik ügyet melyik keretbe helyezik.

A balliberális sáv az ügyeket összefüggő elszámoltatási folyamatként mutatta be. A Telex mindhárom hűtlen kezeléses eljárásról külön cikkben számolt be, a HVG pedig az elengedett közlekedési tartozásokat kifejezetten a kampányidőszakhoz kötötte, és a saját, májusi dokumentum-alapú feltárására hivatkozott vissza. A 444.hu az M1-es kőszállítási ügynél a hosszú oknyomozói előzményt hangsúlyozta: azt, hogy a Dolomit Kft. évekig alvállalkozói pozícióban maradt, és így a szerződéses lánc kívülről nem volt rekonstruálható.

A gazdasági sáv szűkebb, de fegyelmezettebb keretet választott. A Portfolio a közlekedési tartozások ismertetésében külön mondatban jelezte, hogy a politikai motivációra vonatkozó állítás értelmezés, és arról nincs jogerős hatósági vagy bírósági döntés — ez a fajta önkorlátozás a napi hírfolyamban ritka, és pontosan az a különbségtétel, amelyet a MIAK is tart.

A közéleti sáv az ügyek gyakorlati következményeire fókuszált: a 24.hu a Fradiváros-ügynél a visszafizetési kötelezettség konkrét feltételeit — harminc napon belüli egyösszegű fizetés, tizenkét havi részletfizetés vagy utóellenőrzés — hozta előre, és külön cikkben nézte meg, mi teljesült abból a hét hatósági kötelezésből, amelyet a minisztérium 2024-ben írt elő a MÁV-nak.

A konzervatív sáv a négy ügyből lényegében egyet emelt ki, a Fradiváros-ügyet, és azt is tényközlő regiszterben: a Mandiner a Belügyminisztérium közleményét és Kubatov Gábor válaszát ismertette, kommentár nélkül. A Paks II.-vel és az elengedett tartozásokkal kapcsolatos eljárások ebben a sávban ezen a napon nem kerültek a fókuszba. Ez önmagában is információ: az elszámoltatási folyamat egyes elemei ma nem közös tényalapon, hanem sávonként eltérő kiválasztással jutnak el az olvasókhoz.

6.2 Tények és adatok

Ügy Érintett közpénz Az eljárás jellege Időpont
Elengedett helyi közlekedési tartozások (Kecskemét, Salgótarján, Nyíregyháza, Szombathely) több mint 4 milliárd Ft büntetőeljárás hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen 2026. augusztus 23.
Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelése 79,6 milliárd Ft nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt 2026. augusztus 26.
Kőszállítások az M1-es bővítéséhez a keretszerződés alapján 2025-ben 4,8 milliárd Ft árbevétel nyomozás hűtlen kezelés gyanúja miatt, civil szervezet feljelentése nyomán 2026. augusztus 27.
Fradiváros-projekt támogatása 24,947 milliárd Ft minisztériumi feljelentés, párhuzamosan a támogatás és kamatai visszafizetésének elrendelése 2026. augusztus 28.

A Fradiváros-ügy számai a támogatáskezelés szerkezetét is megmutatják. A 10 milliárd forintos első ütemből a záróbeszámoló szerint több mint 8,5 milliárd forint dologi és működési kiadásként, mintegy 1,44 milliárd forint beruházásként szerepel. A második ütem 14,9 milliárd forintjából több mint 3,1 milliárd működési kiadás, 11,2 milliárd pedig az FTC Labdarúgó Zrt.-hez került. A támogatói okiratokat 2020. október 14. és 2026. február 18. között ütemenként öt-öt alkalommal módosították, a felhasználási cél kitágítását pedig egy 2022. december 28-i kormányhatározat tette lehetővé.

A Paks II.-ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette azt a 2017-es bizottsági határozatot, amely a magyar állami támogatást jóváhagyta; a 79,6 milliárd forintos tőkeemelés pénzügyi teljesítése ezt követően, 2025. december 27-ig megtörtént.

Intézményi összefüggésként érdemes rögzíteni: Magyarország a Világbank Worldwide Governance Indicators adatai szerint 2024-ben a korrupció kontrollja mutatóban −0,17-es értéket ért el, miközben a kormányzati hatékonyság +0,42, a jogállamiság +0,35 volt. A három érték szétnyílása pontosan azt a mintát rajzolja ki, amelyről ez a bejegyzés szól: az apparátus működik, a szabályok léteznek, a mérlegelésen alapuló döntések elszámoltatása gyenge.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a közpénz-dashboard (programpont ID: A1) és a közbeszerzési anomáliadetektor (programpont ID: A2) adnák a javaslat technikai infrastruktúráját; a kapcsolt féli azonosításhoz a vagyonnyilatkozatok gépi olvashatósága (programpont ID: A3) is szükséges.
  • Gazdaság (programpontok) — a döntési indokolás a radikális átláthatósági programpont (programpont ID: G19) vagyoni alkalmazása, a megtérülési vizsgálat pedig a Drucker-audité (programpont ID: G20).
  • Közlekedés és infrastruktúra (programpontok) — a helyi közlekedési tartozások rendezése és a vasúti beruházási sorrend adatalapú megalapozása (programpont ID: KO4) ugyanannak a kérdésnek a két oldala: mindkettőnél az a tét, hogy a szakmai szempont vagy az eseti mérlegelés dönt.
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a sürgősségi döntések utólagos indokolás-pótlása a jogszabály-hatásvizsgálati rendszer (programpont ID: I3) logikáját követi.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard tétele közismert — korrupció = monopólium + mérlegelési hatáskör − elszámoltathatóság —, a kevésbé idézett része viszont éppen a mostani javaslat szempontjából a döntő. A kötet külön tárgyalja azt a látszólagos ellentmondást, hogy a szabályozás egyszerre lehet a korrupció eszköze és ellenszere, és a megkülönböztetést arra vezeti vissza, hogy a szabály mit tesz a tényleges mérlegelési szabadsággal:

„But a rule may be used to reduce discretion, thereby reducing corruption: for example, a tax officer may be given no discretion about allowable deductions, or an admissions committee may be told to select students on the grounds of test scores. A rule may also be used to make accountability easier, which should help reduce corruption."

Klitgaard hozzáteszi: a szabályok önmagukban nem jók vagy rosszak a korrupció szempontjából — járadékot teremthetnek vagy szüntethetnek meg, tágíthatják vagy szűkíthetik a tényleges mérlegelést, könnyíthetik vagy nehezíthetik az elszámoltatást. A négy magyar ügy éppen ezért helyezhető egyetlen tengelyre. A támogatói okirat ötszöri módosítása, a követelés elengedése, a tőkeemelés és az alvállalkozói kőszállítás nem attól problémás, hogy szabályozatlan volt, hanem attól, hogy a szabály minden esetben nyitva hagyta a mérlegelést, és sehol nem kötötte azt indokolási kötelezettséghez. A MIAK 3.1 javaslata pontosan ezt a rést zárja: nem a döntési jogot veszi el, hanem az elszámoltathatóságot teszi lehetővé.

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption

6.4.2 Kornai János: A hiány

Kornai a puha költségvetési korlát fogalmát nem morális, hanem viselkedési kategóriaként vezeti be: a kérdés nem az, hogy a vállalat vesztes-e, hanem az, hogy a veszteség következménye élet-halál kérdés-e a számára. Ahol nem az, ott a vállalat magatartása elszakad a saját fizetőképességétől:

„A vállalat továbbélése nemcsak attól függ, hogy képes-e tartósan fedezni outputja eladásának bevételéből inputjai megvásárlásának kiadását. Még ha utóbbi tartósan több is az előbbinél, ezt ellensúlyozhatja adókedvezmény, állami adomány, puha hitel stb."

Kornai leírja azt a következményt is, amely a mai ügyek szempontjából a legfontosabb: a piaci függés helyére adminisztratív függés lép, és a tervalku helyét újraelosztási alku veszi át, amelyben a vállalat a hatóságokkal alkudozik arról, hogy kevesebbet vegyenek el tőle és többet adjanak neki. Ez pontosan az a szerkezet, amelyben egy állami személyszállítási társaság követelés-elengedése vagy egy állami beruházási társaság tőkejuttatása nem üzleti, hanem alku-kérdéssé válik. A MIAK 3.3 javaslata — az évente ismétlődő, azonos módszertanú megtérülési kimutatás — nem az alkut tiltja, hanem árat szab neki: aki tőkét kap, annak minden évben ki kell mutatnia, mi lett belőle.

📖 Forrás: Kornai János: A hiány (1980)

6.4.3 2012. évi C. törvény — a Büntető Törvénykönyv

A sajtónyelv a négy ügyet gyakran „ellopott közpénzként" írja le, a hatóságok által megjelölt gyanú azonban ennél pontosabb és szűkebb. A Büntető Törvénykönyv szerint:

„376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el."

A tényállás középpontjában tehát nem az eltulajdonítás áll, hanem a rábízott vagyon kezelésével járó kötelesség megszegése. Ez a különbség a mostani ügyekben érdemi: a kérdés minden esetben az, hogy a döntéshozó a rá bízott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségének megfelelően járt-e el, nem az, hogy a pénz a saját zsebébe került-e. Ebből következik a MIAK egyik legfontosabb állítása: ha a kötelesség tartalmát írásos, előre rögzített szempontrendszer határozná meg, akkor a megszegése is, a megtartása is bizonyítható lenne. A jelenlegi állapotban viszont mindkettő évekig tartó bizonyítási kérdés. A hatályos jog egyébként a súlyosabb eseteket külön kezeli: a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

📖 Forrás: 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv), 376. §

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A döntési nyom kikényszerítésére két bevált európai minta létezik, és mindkettő azt mutatja, hogy a hatás nem az ellenőrzés szigorán, hanem a közzététel automatizmusán múlik.

Szlovákiában 2011 óta minden állami szerződés csak akkor válik hatályossá, ha közzétették a központi szerződés-nyilvántartásban. A megoldás finomsága abban van, hogy a közzététel nem utólagos kötelezettség, amelynek elmulasztása szankcionálandó, hanem érvényességi feltétel — így nincs szükség külön ellenőrző apparátusra. Az intézkedés bevezetése után a transzparens kategóriákban a közbeszerzési árak mérséklődtek.

Ukrajnában a 2016-ban bevezetett ProZorro rendszer az egyajánlatos eljárások arányát mintegy 40 százalékról 18 százalékra vitte le. A magyar helyzetre nézve az a tanulság, hogy az adat nyilvánossága önmagában nem elég: a ProZorro erejét az adta, hogy az adatokra civil elemzői közösség épült, amely folyamatosan jelezte az anomáliákat.

Brazíliában a 2004 óta működő Portal da Transparência tapasztalata szerint a feltárt korrupciós ügyek jelentős része civil adatelemzésből indult. Ez egyben a MIAK javaslatának korlátját is kijelöli: a közzététel akkor működik, ha az adat lekérdezhető formában, nem képként vagy szkennelt dokumentumként érkezik.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A3 — Vagyonnyilatkozatok nyilvánossága
  • A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság

Gazdaság

  • G19 — Radikális átláthatóság a gazdasági döntéshozatalban
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G21 — Állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata

Közlekedés és infrastruktúra

  • KO4 — Vasútfejlesztés adatalapú prioritással

Igazságszolgáltatás

  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat

Javasolt új programpont: Kötelező döntési indokolás a mérlegelésen alapuló állami vagyoni aktusoknál — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. augusztus 29. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption
  • 📖 Kornai János: A hiány (1980)
  • 📖 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A2, A3, A8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G19, G20, G21)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közlekedés és infrastruktúra (programpontok; programpont ID: KO4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I3)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. augusztus 29. — 2. téma, pontszám: 91/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Világbank — Worldwide Governance Indicators, 2024. évi magyar értékek
  • Elektronikus beszámoló portál (e-beszamolo.im.gov.hu) — a Paks II. Atomerőmű Zrt. és a MÁV-csoport éves beszámolói
  • Európai Unió Bírósága — a Paks II. állami támogatási határozat megsemmisítéséről szóló ítélet (2025)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. augusztus 29.
  • Generálás dátuma: 2026. augusztus 29. 10:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~168000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink