Javaslatok

Ha egy blogbejegyzés elemzésében utalunk egy korábbi MIAK-blogbejegyzésre („ahogy korábban írtuk…", „a mult heti elemzésünkben…", „egy korábbi posztunkban tárgyaltuk…"), akkor a szövegben legyen maga a hivatkozás egy kattintható link a korábbi bejegyzésre.

Jelenleg a blog néha hivatkozik saját magára, de a hivatkozás szöveges marad — az olvasónak kézzel kellene megkeresnie, melyik korábbi posztra gondol a szerző. Ez két problémát okoz: egyrészt az olvasói élmény szakadásos (ki kell lépni az aktuális olvasmányból, vissza kell menni a listára, keresgélni), másrészt elvész a MIAK egyik legfontosabb tartalmi értéke: hogy az elemzéseink összefüggő, időben fejlődő gondolatmenetet alkotnak, nem különálló posztok sorozatát.

Konkrétan azt javaslom, hogy a blogbejegyzés generálása során — amikor az elemzés szövegében előkerül egy korábbi saját blogposzt — a generáló rendszer automatikusan beillessze a megfelelő belső linket. A hivatkozás lehet lábjegyzet-szerű („lásd korábbi elemzésünk"), lehet inline kötőszó utáni link („ahogy itt kifejtettük"), vagy lehet a bekezdés végén egy „Kapcsolódó: …" sor. A formátumot a MIAK hangneméhez igazítsuk, de a linkelés maga ne maradjon el.

Ez nem csak kozmetikai javítás: ezzel válik a blog tényleges tudásbázissá, ahol a frissebb posztok építkezhetnek a korábbiakra, és az olvasó végigkövetheti, hogyan fejlődött egy téma (pl. a Hormuzi-szoros sorozat, a Tisza-kabinetalakítás követése, a kétharmad-elemzések). A linkelés így nem technikai feature, hanem tartalmi folytonosságot teremt.

A hatalmi ágakkal, kifejezetten jogi összefüggékkel nem tudom mennyire van tisztában, nekem pl ez a mondat értelmetlen: Pintér-utód szerepe a bírói függetlenség és rendészeti működés elválasztásában. Nem ezek között van összeférhetetlenség. Az igazságszolgáltatás a bíróság, ide nem tartozik a rendészet, Pintérnek nincs köze a bírók (csökkenő) függetlenségéhez (máshoz igen😄), az az igazságügyi minisztériumhoz tartozik és nyilván a miniszterelnökhöz is.

A MIAK weboldalán megjelenő szakpolitikai elemzések nyelvezetében rendszeres problémák voltak, amelyek rontották az írások hitelességét. Két konkrét példa a korábbi posztokból: „Ha ezek közül kettő is rendben van, az új kormány átállta a válaszvizsgát." — itt az „átállta" nem létező ige, a „válaszvizsga" pedig nem magyar szó. Vagy: „Ez három konkrét dolgot jelenthet a zsebre." — az idióma helyesen „a zsebünkben", nem „a zsebre". Ezeket egy magyar anyanyelvű olvasó azonnal furcsának érzékeli.

Ezek tipikus AI-tünetek. A mesterséges intelligencia néha „okos-frappáns" fordulatokat próbál gyártani, de nem érzi a magyar idiómák határát: kitalál összetett szavakat, félrekeveri a kifejezéseket, és egy bekezdésen belül is átcsúszik elemzői hangból kocsmai félfordulatba. Ráadásul egy fontos technikai korlát is játszik: amikor ugyanaz az AI állította elő a szöveget, akkor azt a saját szövegét nehezen látja hibásnak — mintha a saját munkánkat lektorálnánk, óhatatlanul kedvezőbben ítéljük meg.

A javaslat ezért az volt, hogy minden blog-írás végére kerüljön egy külön, független nyelvi ellenőrzési lépés, amelyet nem az eredeti AI-író végez, hanem egy „friss szem" — egy új, üres kontextusban futó ellenőrzés, amely csak a kész szöveget látja. Ez az ellenőrzés nem írja át a tartalmat, az érvelést vagy a szakpolitikai álláspontot — csak a nyelvi, retorikai és formai hibákat javítja.

Az ellenőrzés tíz konkrét szempontot vizsgál minden cikkben:

1. Kitalált szavak — ha egy szó nem létezik a magyarban (pl. válaszvizsga, átállta), az ellenőrzés felismeri és kicseréli.
2. Rosszul használt szólások — ha egy szólás rossz vonzattal vagy összekeveredve szerepel (pl. a zsebre → a zsebünkben), a helyes alakra javítja.
3. Erőltetett, hatásvadász fordulatok — ha egy mondat csak azért született, hogy „okosnak" hangozzon, de nélküle is érthető a szöveg, az ellenőrzés törli.
4. Hangnem-csúszások — a cikk egyenletesen, tárgyilagosan szóljon, ne keveredjen köznyelvi vagy publicisztikai stílus egy elemzői bekezdésbe.
5. Magyar dátumok — a látható szövegben 2026. április 17. forma, nem 2026-04-17 vagy angol/amerikai formátum.
6. Túl hosszú mondatok — ha egy mondat több mint három tagmondatot tartalmaz vagy 35 szónál hosszabb, ketté-bontásra kerül.
7. Szenvedő szerkezet helyett konkrét cselekvő — „bejelentésre került" helyett „a szóvivő bejelentette".
8. Magyar megfelelők idegen szavak helyett — ha van használatos magyar szó, azt választja; a szakkifejezéseket (pl. infláció, deficit) meghagyja.
9. AI-tünet tiltólista — a tipikus gép-ízű bevezetéseket („Fontos megjegyezni, hogy…", „Érdekes módon…", „A valóság ennél árnyaltabb.") kiszűri.
10. A MIAK hangja — a MIAK mindig harmadik személyben beszél önmagáról (nem „úgy gondoljuk", hanem „a MIAK azt javasolja"), és kerüli az aktivista vagy érzelmi felhívásokat.

Az ellenőrzés minden futása naplóba kerül: ki lehet ellenőrizni, melyik cikkben hány és milyen típusú javítást végzett. Ez egyrészt átlátható, másrészt segít a MIAK saját írás-rendszerét folyamatosan jobbá tenni: ha egy hibatípus gyakran visszatér, azt később az eredeti író-prompt megerősítésével lehet a forrásnál kijavítani.

A várható eredmény: a nyilvános blog-elemzések nyelvileg tisztábbak, magyarosabbak, és kevésbé árulkodnak gép-eredetükről. Ez közvetlenül a MIAK küldetéséhez kapcsolódik — az átláthatóság és az adatvezérelt kormányzás hitelessége csak akkor működik, ha maga a szöveg is rendezetten, érthetően szól az olvasóhoz.