I. rész — Helyzetkép

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2026. április 30-án újabb látványos szakaszába lépett a kibontakozó botránynak: Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója — a magyar múzeumi szakma egyik legrespektáltabb vezetője — lemondott az NKA bizottsági tagságáról. Néhány nappal korábban Bús Balázs, a bizottság alelnöke is távozott. A lemondási hullám közvetlen kiváltó oka az a 444.hu és Telex által dokumentált tény, hogy az NKA-n belül egy 17 milliárd forintos „eltitkolt" kulturális keret működött Hankó Balázs egykori kulturális államtitkár köréhez köthetően. A nyilvánosságra került támogatási tételek között szerepel: 180 millió forint egy fideszes propaganda-jellegű budapesti kocsmának (R56), 17 millió forint a Bajnokok Ligája himnuszának magyar népzenei hangszerelésére (Guinness-rekord-kísérlettel együtt), 150 millió forint Bayer Zsolt Trianon Múzeum-projektjének. Czutor Zoltán zenész és Molnár Áron színész nyilvános posztokban tárt fel további visszaéléseket: „A nyilvános kollégium volt a látványpékség" — fogalmazott Czutor.

A botrány tartalmilag nem új: az NKA-támogatások politikai-üzleti oldalon való elosztása a 2010 utáni időszak visszatérő témája volt. A 2026. április 30-i új elem a mennyiség és a strukturális összefüggés: 17 milliárd forint nem egy bíráló bizottsági döntés, nem egy tematikus felhívás — hanem az NKA pénzügyi struktúrájába beépített, a nyilvános pályázati rendszer mellett párhuzamosan működő elosztási csatorna. A 24.hu adata szerint az NKA most maga is szakmai és pénzügyi beszámolót kér be a támogatottjaitól — ez a lépés valódi reform jeleinek értelmezhető, de önmagában nem oldja meg a strukturális problémát: ha a finanszírozási csatornák párhuzamosak és nem-átláthatók, az utólagos beszámolók is csak a már megtörtént elosztás igazolásai.

A MIAK olvasata szerint a 2026. április 30-i lemondási hullám nem az NKA-rendszer megújulása, hanem annak első dezerciós szakasza — a már elismert szakmai vezetők (Baán László) önként távoznak egy olyan testületből, amelyben a felelősség strukturálisan elmosódik. A Tisza-kormány első nagy elszámoltatási tesztje nem személyi (ki marad, ki távozik), hanem rendszertervezési: hogyan állítható helyre a kultúra-finanszírozás mint közbeszerzés-szerű átláthatósági rendszer, amelyben minden közpénz-tétel pályázatos, nyilvános, mérhető teljesítmény-feltételekhez kötött. A felelős minisztérium az új kabinetben Tarr Zoltán kulturális miniszter — közvetlen MIAK-bekapcsolódási pont a 30 napos prioritás-mátrix alkalmával (lásd a 2026. április 30-i kabinet-átadás blogot).

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Mielőtt a MIAK konkrét javaslataira térnénk, érdemes rögzíteni a tudományos keretet, amelyben a NKA-botrány értelmezhető. Robert Klitgaard Controlling Corruption (1988) képlete — C = M + D − A (a korrupció kockázata egyenlő a monopólium plusz a mérlegelési hatáskör mínusz az elszámoltathatóság) — közvetlenül alkalmazható az NKA közalapítványi modelljére: monopolhelyzet (a kultúra-finanszírozás egyetlen domináns intézményi forrása), magas mérlegelési hatáskör (kollégiumi tagok diszkrecionális döntéshozatala szakmai-átláthatósági audit nélkül), alacsony elszámoltathatóság (sem a támogatottak, sem a támogatók felé nincs strukturált utólagos teljesítmény-mérés). Susan Rose-Ackerman Corruption and Government (1999) „state capture" fogalma — az állami intézményrendszer egyes elemeinek üzleti vagy politikai szereplők általi „elfoglalása" — a 2010 utáni magyar közalapítványi rendszer (NKA, modellváltó egyetemi alapítványok, Mészáros-féle közfeladat-átadások) tanulmányozási kerete. Daniel Kaufmann, Aart Kraay és Pablo Zoido-Lobatón Governance Matters (1999, 2002) világbanki kutatása megalapozta a Worldwide Governance Indicators (WGI) rendszerét, amelynek Control of Corruption indikátora a magyar pozíció −0,17 értéket mutat 2024-re — az EU-n belül a leggyengébbek egyike. A részletes szakkönyvi tárgyalás a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol az új kulturális tárcának (Tarr Zoltán) és a Tisza-kormány vezetésének, amelyek az NKA strukturális átalakítását — nem személyi cseréit — célozzák.

3.1 NKA-strukturális átalakítás: független szakmai testület + közpénz-dashboard 5 millió Ft fölött (90 napon belül)

A leendő kulturális tárca a hivatalba lépést követő 90 napon belül terjesszen elő törvényjavaslatot az NKA strukturális átalakítására. A javaslat tartalmazza: (1) az NKA átalakítása független szakmai testületté — kollégiumi tagok jelölési mechanizmusa szakmai szervezetek (Magyar Írószövetség, Magyar Művészeti Akadémia, Kortárs Művészeti Egyesület stb.) javaslata alapján, kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozattal; (2) minden 5 millió Ft feletti támogatási tétel bekerül a A1 (Közpénz-dashboard) keretébe — kedvezményezett, összeg, cél, határidő, szakmai-pénzügyi teljesítési kritériumok publikusan elérhetők; (3) párhuzamos finanszírozási csatornák megszüntetése: minden NKA-tétel pályázatos formában, nyilvános felhívással, szakmai bíráló bizottsággal kerül elosztásra — „eltitkolt keret" típusú konstrukciók törvényileg kizárva. A Klitgaard-féle keretrendszerben (lásd 6.4.1) ez a D és A tényezőket erősíti egyszerre — a mérlegelési hatáskör áttekinthetővé válik, az elszámoltathatóság pedig számszerű mérőszámokkal mérhető lesz.

3.2 Vagyonvisszaszerzési eljárások indítása ott, ahol pénzügyi-szakmai teljesítés hiányzik (jogerős bírói ítéletre alapozva)

A 2010-2025 közötti NKA-támogatások közül a MIAK javasolja egy prioritásos felülvizsgálati lista összeállítását — a támogatott szervezetek és projektek azon körét, amelyeknél (a) a szakmai teljesítés tárgyilagos kritériumok mentén nem mérhető vagy nem dokumentált, (b) a kedvezményezett politikailag célzott szervezet (pl. propaganda-jellegű médiumok, fideszes választókörzeti rendezvények), (c) a támogatási tétel mértéke legalább 50 millió Ft. A felülvizsgálati listán szereplő tételeket polgári vagyonvisszaszerzési eljárás keretében — jogerős bírói ítéletre alapozva, nem politikai döntéssel — kell kezdeményezni a Magyar Államkincstár képviseletében. A MIAK-pozíció (A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság analóg keretében): a vagyonvisszaszerzés ≠ politikai bosszú; a vagyonvisszaszerzés = jogi minőségbiztosítás. Az eljárások konzervatív becslés szerint 100-300 milliárd Ft visszaszerzését eredményezhetik 3-5 éves időtávon — ez a Tisza-kormány szakpolitikai hitelességének egyik mérhető eredménye lehet.

3.3 Tarr Zoltán kulturális miniszter 30 napos prioritás-mátrix-eleme (Drucker-audit kerete)

A 2026. április 30-i blog 3.1 javaslata (100 napos prioritás-mátrix) közvetlen folytatása: Tarr Zoltán kulturális miniszter 30 napon belül tegye le az NKA strukturális átalakítási menetrendjét. A menetrend tartalmazza: (a) az NKA jelenlegi 2026 költségvetési kiadási tételeinek átvilágítási auditját; (b) a 2010-2025 közötti „eltitkolt keret" típusú párhuzamos finanszírozási csatornák feltérképezését; (c) a strukturális reform-törvényjavaslat előkészítési ütemtervét (90 nap, lásd 3.1); (d) a vagyonvisszaszerzési felülvizsgálati lista összeállítási menetrendjét (60 nap, lásd 3.2); (e) a KU5 (Kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás) magyarországi adaptációját — a finanszírozás elosztása adatplatform alapján, nem diszkrecionálisan. A prioritás-mátrix publikus dokumentum, a 100 napos teljesítés Drucker-audit szerint mérhető.

A három javaslatot egyetlen elv köti össze: a strukturális, nem személyi átalakítás. A MIAK nem az „új kollégiumi tagok keresését" javasolja — bárki kerül a régi szerkezetbe, ugyanazt a viselkedést fogja eredményezni a Klitgaard-i M-D-A egyensúly torzulása miatt. Ehelyett a finanszírozási rendszer architektúrájának átalakítása az igazi feladat: független testület, publikus dashboard, párhuzamos csatornák megszüntetése, vagyonvisszaszerzés jogerős bírói ítéletre alapozva.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Kultúra-finanszírozás minősége A strukturális átalakítás után a támogatások nagyobb arányban érik el a tényleges kreatív szektort (KU3, KU5 célok teljesülése) A leváltási hullám során a legitim szakmai testületek (Baán László-féle) is távoznak — a magyar kultúrpolitika szakmai vezetése időlegesen meggyengül
Közbevételi visszaszerzés A vagyonvisszaszerzési eljárások 100-300 milliárd Ft-ot hozhatnak vissza a központi költségvetésbe A polgári perek hosszú időtávja (3-5 év) miatt a politikai cikluson belül a látható eredmény mérsékelt; a kommunikációs kockázat („nem érik el a politikai célokat") magas
WGI Control of Corruption A magyar -0,17 érték elindulhat felfelé — strukturális reform mérhető a Világbank-mutatókban A WGI-pozíció emelkedése 2-3 éves késleltetéssel történik (utólagos észlelés); a strukturális reform politikai költsége előbb látható
Politikai stabilitás A NKA-átalakítás precedenst teremt más közalapítványok (modellváltó egyetemi alapítványok, sport-szövetségek) reformjához A „minden közalapítvány lebontása" narratíva eltúloz — egészséges magyar civil társadalmi reformok (független szakmai testületek) is támadás alá kerülhetnek

A dilemma középpontjában a Klitgaard-féle C = M + D − A képlet és a Rose-Ackerman state capture fogalma áll. A MIAK három javaslata pontosan ezt a kettős keretet operacionalizálja: a strukturális reform (3.1) az M és D komponenseket csökkenti, a vagyonvisszaszerzés (3.2) az A komponenst erősíti utólag, a Drucker-audit (3.3) pedig a folyamatos elszámoltathatósági mérce.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt teljesítménymutatók — KPI-k)

Egy év múlva (2027 májusában) érdemes négy mutatót megnézni:

  1. NKA strukturális átalakítási törvénykezés: elfogadta-e az Országgyűlés a 90 napos időkereten belül a strukturális reform-törvényjavaslatot. Cél: 100% (a parlamenti határidő tartása alapfeltétel).
  2. Közpénz-dashboard NKA-tételeinek aránya: minden 5 millió Ft feletti NKA-tétel publikus a dashboardon. Cél: 95% feletti lefedettség 2027-re.
  3. Vagyonvisszaszerzési eljárások eredménye: hány milliárd Ft került vissza a központi költségvetésbe a 2010-2025 közötti NKA-tételek polgári per útján visszakövetelése eredményeként. Cél: minimum 50 milliárd Ft 12 hónap alatt (a teljes 100-300 milliárdos becslés 3-5 év alatti felső korlát).
  4. Worldwide Governance Indicators — Control of Corruption: a magyar érték elindult-e felfelé a 2024-es −0,17-ről. Cél: minimum 0,1 ponttal jobb 2027-re.

5.2 Összegzés

A MIAK üdvözli, hogy az NKA-botrány nyilvánosságra került — Czutor Zoltán, Molnár Áron és más szakmai szereplők civil bátorsága az utolsó évtized magyar átláthatósági folyamatának egyik legértékesebb pillanata. Ugyanakkor kéri, hogy a Tisza-kormány ne álljon meg a személyi cseréknél: a leváltások nem oldják meg a strukturális problémát, ha a Klitgaard-i M-D-A képlet egyensúlya nem kerül helyreállításra. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság mint MIAK-alapérték itt egyszerre érvényesül: az átláthatóság a publikus közpénz-dashboard formájában, az elszámoltathatóság a független szakmai testület és a vagyonvisszaszerzés jogerős bírói ítéletre alapozott eljárásai révén. A magyar kultúra-finanszírozás következő évtizedének minősége nem azon múlik, hogy ki ül a kollégiumi székben, hanem azon, hogy a finanszírozási rendszer architektúrája strukturálisan kontrollálható lesz-e — a MIAK javaslatai pontosan ezt a strukturális keretet kínálják.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv (Telex, HVG, 444.hu, Népszava): a Telex több szögből vitte a témát — Baán László lemondását önálló cikkben („Baán László is lemondott az NKA bizottsági tagságáról"), az „R56 kocsmának is jutott 180 millió" technikai híradás melletti vélemény-cikkben („Százmilliókat fizet valakinek az NKA? Ne bolonduljunk már meg!") és Molnár Gábor-Bajnai Zsolt-féle szakmai interjúban. A HVG az R56-ot tematizálta („180 milliót kapott a fideszes propagandisták kedvenc kocsmája"), és Bayer Zsolt Trianon-projektjét („Bayer Zsolték éppen most költenek el 150 millió forintot"). A 444.hu kemény keretezésű címekkel: „Dagad Hankó fekete kasszás botránya", „Hankó Balázs nem tud hibázni" — a hangsúly a strukturális rendszerproblémára. A Népszava hír szintű közlést adott.

Közéleti sáv (24.hu, ATV): a 24.hu külön sorozatban dolgozta fel — Czutor Zoltán („A nyilvános kollégium volt a látványpékség") és Molnár Áron („Tudtátok, kinek osztottátok ki a pénzt") nyilvános állásfoglalásait szakmai interjú-keretben. Az ATV önálló videós riportot készített („Milliárdos botrány rázta meg az NKA-t"). A keretezés kommentármentes, tárgyilagos, a támogatások konkrét tételekkel illusztráltak.

Gazdasági sáv (Portfolio): a Portfolio főleg a lemondás technikai tényét hozta („Lemondott Baán László - Távozik az NKA-ból az igazgató"). A pénzügyi szempont nem dominált — a botrány gazdasági kerete (közpénz-mennyiség, hatékonyság) háttérbe szorult.

Konzervatív sáv (Magyar Nemzet, Mandiner): a Magyar Nemzet hír szintű, kommentár-mentes közlést adott Baán László lemondásáról; a Mandiner ezen a napon a kulturális minisztériumi átalakítás kontextusában nem hozta önálló cikkel a témát. A konzervatív sáv tehát az NKA-botrány feldolgozásában alulreprezentált — ez a kommunikációs front nem vált meghatározóvá a 2026. április 30-i sajtónapon.

6.2 Tények és adatok

A Worldwide Governance Indicators 2024-es kiadása szerint a magyar Control of Corruption mutató értéke −0,17 — ez a 2010-es 0,28 értékről 14 év alatt 0,45 ponttal romlott (Világbank WGI 2024, Bertelsmann Transformation Index és Transparency International CPI független adatai is hasonló trendet mutatnak). Az NKA 2024-es éves költségvetése a köztájékoztatási dokumentumok szerint mintegy 28 milliárd Ft volt; a Hankó-féle „eltitkolt keret" 17 milliárd Ft-os tétele tehát a teljes éves NKA-keretvel összevetve strukturális méretű elosztás — nem peremesemény. Az R56 budapesti kocsma 180 milliós támogatása a 2024-2025-ös időszakra vonatkozik (444.hu forrás); a Bajnokok Ligája himnusz 17 milliós tétele 2024-2025-ös alkalmi kiadás. Bayer Zsolt Trianon Múzeum-projektjének 150 milliós tétele a 2025-ös időszakra esik (HVG). A Transparency International Magyarország 2025-ös becslése szerint a magyar közalapítványi és magántőkealapi rendszerbe összesen mintegy 2 645 milliárd Ft közpénz került — az NKA-botrány tehát egy nagyobb strukturális összefüggés egyik részlete (lásd a 2026. április 30-i Mészáros V-Híd-Opus blogot).

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Kultúra (programpontok) — KU3 (kreatív ipar támogatása), KU5 (kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás) az NKA-átalakítás közvetlen tartalmi kerete;
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — A1 (közpénz-dashboard), A2 (közbeszerzési átláthatóság), A10 (Független Korrupcióvizsgálati Hivatal — CPIB-modell) — az NKA-ügy első tesztje;
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — I3 (jogszabály-hatásvizsgálat — új vagyonvisszaszerzési törvényhez), I5 (tulajdonjogvédelem mint korlát az eljárásban) — a 3.2 javaslat jogi keretrendszere.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard 1988-as klasszikusa rögzíti azt a képletet, amely a korrupció szisztematikus elemzésének alapja lett: C = M + D − A, vagyis a korrupció kockázata egyenlő a monopólium plusz a mérlegelési hatáskör mínusz az elszámoltathatóság. Az NKA közalapítványi modellje mindhárom dimenzióban kockázatos: a magyar kultúra-finanszírozás monopóliuma az NKA (M magas), a kollégiumi tagok diszkrecionális döntéshozatala szakmai-átláthatósági audit nélkül történik (D magas), és sem a támogatottak, sem a támogatók felé nincs strukturált utólagos teljesítmény-mérés (A alacsony). Klitgaard receptje: „The basic formulation suggests three sets of countermeasures: reduce monopoly, clarify discretion, and enhance accountability" — a MIAK 3.1-3.3 javaslata pontosan ezeket a Klitgaard-i intézményi beavatkozásokat operacionalizálja a magyar NKA-kontextusban. Nem új kollégium — új strukturális architektúra.

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption (University of California Press, 1988)

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman 1999-es műve a korrupciókutatás egyik legfontosabb hozzájárulása a politikai gazdaságtanhoz. A „state capture" fogalma — az állami intézményrendszer egyes elemeinek üzleti vagy politikai szereplők általi „elfoglalása" — pontosan az, ami a 2010 utáni magyar közalapítványi rendszerben (NKA, modellváltó egyetemi alapítványok, Mészáros-féle közfeladat-átadások) megfigyelhető. Rose-Ackerman szerint a „state capture" tipikus jellemzői: (a) a közvagyon és a politikai döntéshozatali jog kettőse fonódik össze, (b) a hivatalos szabályozási keretek mellett párhuzamos, informális csatornák működnek, (c) a kontrollintézmények politikai-üzleti érdekek mentén kapnak vezetést. Az NKA „eltitkolt keret" pontosan ennek a tipikus mintázatnak a magyar adaptációja. Rose-Ackerman szerint a state capture visszaszorítása nem személyi cseréken múlik: a strukturális reform — független szakmai testületek, transzparens döntéshozatal, párhuzamos csatornák megszüntetése — a tartós megoldás. A MIAK 3.1 javaslata Rose-Ackerman-i értelemben anti-capture strukturális reformot operacionalizál.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government: Causes, Consequences, and Reform (Cambridge University Press, 1999)

6.4.3 Daniel Kaufmann, Aart Kraay & Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters

A három Világbank-kutató 1999-2002 közötti tanulmány-sorozata megalapozta a Worldwide Governance Indicators (WGI) rendszerét — ma már több mint 200 ország kormányzás-minőségét hat dimenzióban mérő, évente frissített globális adatbázist. A Control of Corruption indikátor a leggyakrabban hivatkozott mérőszám: a magyar érték a 2010-es 0,28-ról 2024-re −0,17-ra csökkent — ez 0,45 pontos romlás 14 év alatt, ami az EU-n belül egyedülálló negatív irány. A WGI módszertana hat különböző forrás (üzleti felmérések, civil jelentések, szakértői vélemények) súlyozott aggregálásán alapul, ami csökkenti a politikai torzítások kockázatát. „Governance, broadly defined, is the institutional traditions and forces by which authority in a country is exercised" — fogalmaz a kutatás bevezetője. Az NKA-rendszer reformja a WGI Control of Corruption mutatójában mérhető — pontosan ez a 5.1 KPI-k között szereplő 4. mutató indoka. A MIAK így a konkrét, számszerű, nemzetközileg validált elszámoltathatósági mércét adja: a strukturális reform sikere nem az, ami politikai retorikában „megvalósult", hanem ami a Világbank-pontszámban mérhető.

📖 Forrás: Daniel Kaufmann, Aart Kraay & Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters (World Bank Policy Research Working Paper, 1999; továbbfejlesztett verzió 2002)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az állami kultúra-finanszírozás strukturális átalakítása nem új diplomáciai kérdés. Lengyelország 2007 utáni reformja: a Lech Kaczyński-érát követő Donald Tusk-kormány a kultúra-finanszírozás transzparenciáját a „Krajowy System e-Faktur" (központi e-számla rendszer) közbeszerzési integrálásával erősítette, és a tartomány-szintű kulturális tanácsok döntéshozatali jogkörét bővítette. Csehország: a Cseh Művészeti Tanács (Státní fond kultury) működése arms-length elvet követ — a parlament csak az éves keretösszegről dönt, az elosztás szakmai kollégiumok hatáskörébe tartozik. Egyesült Királyság — Arts Council England: a brit modell talán a legkövetkezetesebb arms-length kultúra-finanszírozási rendszer; a kormány a stratégiát határozza meg, az operatív elosztás független szakmai testület hatáskörében marad. Mindhárom modell közös eleme: a szakmai testület strukturális elválasztása a politikai döntéshozataltól — pontosan az, amit a MIAK 3.1 javaslata az NKA-ra is alkalmaz. A magyar átalakulási útnak ezekből a modellekből érdemes a brit Arts Council-elv és a cseh fond-elv hibridizációját átvenni.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Kultúra

  • KU3 — Kreatív ipar támogatása
  • KU5 — Kulturális részvételi index és nyílt kultúra-finanszírozás

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság
  • A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság
  • A10 — Független Korrupcióvizsgálati Hivatal (CPIB-modell)

Igazságszolgáltatás

  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat
  • I5 — Tulajdonjogvédelem

Javasolt új programpont: „Közalapítványi szektor strukturális reform — független szakmai testületek és arms-length elv" — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre. Ez a programpont az NKA-, modellváltó egyetemi alapítványok-, és más közalapítványi rendszerek strukturális átalakításának általános kerete lehet.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. május 1. — 3. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption (University of California Press, 1988)
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government: Causes, Consequences, and Reform (Cambridge University Press, 1999)
  • 📖 Daniel Kaufmann, Aart Kraay & Pablo Zoido-Lobatón: Governance Matters (World Bank Policy Research Working Paper, 1999; továbbfejlesztett 2002)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Kultúra (programpontok; programpont ID: KU5)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I3)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. május 1. — 3. téma, pontszám: 85/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Világbank Worldwide Governance Indicators 2024 (Control of Corruption: −0,17)
  • Transparency International Magyarország 2025 — közalapítványi és magántőkealapi közpénz-becslés (2 645 Mrd Ft)
  • Állami Számvevőszék NKA-jelentések 2020-2024
  • NKA hivatalos közlemények és pénzügyi beszámoló-bekérési közlemény, 2026. április 30.

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. május 1.
  • Generálás dátuma: 2026. május 1. 13:10 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~290 000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink