I. rész — Helyzetkép

Magyar Péter miniszterelnök 2026. október 6-án délután Facebook-videóban jelentette be, hogy a Kormány döntött a vagyonadóról, a kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója kibővítéséről és a hivatásos sportolók adókedvezményének megszüntetéséről. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanaznap társadalmi egyeztetésre bocsátotta a vagyonadóról és a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló törvénytervezetet a Kormány honlapján. A vélemények beküldési határideje mindkettőnél október 14. A vagyonadó-tervezet a Telexnek nyilatkozó adótanácsadó szerint 32 oldalas. A Portfolio szerint 23 oldalas indokolás és egy hatásvizsgálati lap is tartozik hozzá. A tervezet szerint az 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonrészt évi 1, az e feletti részt 1,5 százalékos adó terhelné. A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első bevallás a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján 2027. augusztus 31-ig esedékes. A hatásvizsgálati lap 15 ezer magánszeméllyel és 2000 vagyonkezelési adóalannyal számol, ilyen például a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyon vagy a magánalapítvány. A várt többletbevétel négy év alatt 800 milliárd forint. Az új kata 2027-től a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak havi 100 ezer, a mellékállásúaknak 50 ezer forintba kerülne. A kifizetőktől, vagyis cégektől és szervezetektől származó bevételre 15 százalékos kiegészítő adó jönne, amelybe a tételes adó beszámít. A bevételi határ 22 millió forintra nő. Az ekho, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás sportolói értékhatára 2027-től 500 millióról az általános 60 millió forintra csökkenne. A Portfolio egy kedden benyújtott törvényjavaslatról is beszámolt. Eszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kötelező kockázatelemzéssel vizsgálná az országgyűlési képviselők, a kormánytagok és más kormányzati vezetők, valamint hozzátartozóik vagyongyarapodását. A vizsgálat azokra is kiterjedne, akiknek a megbízatása az elmúlt öt évben szűnt meg. A törvényeket mindhárom esetben az Országgyűlés fogadja el, a Kormány tervezetről döntött.

A MIAK eddig három elemzést írt a vagyonadóról. Júniusban az alkotmányos védhetőségről és a tényleges tulajdonosi nyilvánosságról, augusztusban az értékelési módszertanról, szeptember 27-én pedig a sávonkénti bevételi becslésről, a kata-jogosultsági tábláról és a két intézkedés közös hatásvizsgálatáról írt. A tervezet több kérést teljesített. Részletes, sorrendbe állított értékelési szabályokat tartalmaz. A külföldön bejegyzett, de Magyarországról irányított vagyonkezelőt belföldinek tekinti. A kata-tervezet pedig megszünteti az alanyiságot, ha a bevétel legalább fele egyetlen kifizetőtől származik. A bevételi becslés viszont egyetlen összegként érkezett, bontás és feltevések nélkül.

A MIAK olvasata: a csomag tartalmában alapos, eljárásában viszont a lehető legszűkebb. A nyolcnapos egyeztetés éppen a törvényi minimum. A vagyonadó hatásvizsgálati lapját a PM saját bejegyzése szerint három munkanap, a kata lapját két nap alatt készítette, mindkettőben üres kötelező mezőkkel. A tisztségviselők vagyongyarapodási vizsgálata erős eszköz, de a közzétett ismertetés szerint nincs benne kifejezett meghallgatási jog. Egy új adónem hitelét nemcsak a kulcsa, hanem a születésének módja is meghatározza.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma három klasszikus szerzőtől kap értelmezési keretet. John Locke, a 17. századi angol filozófus, a liberális alkotmányosság egyik megalapozója. A Second Treatise of Government című művében azt írja, hogy a kormányzat fenntartásához mindenkinek arányosan hozzá kell járulnia, de ennek a többség hozzájárulásával, saját választott képviselőin keresztül kell történnie. Ez a társadalmi egyeztetés és a parlamenti tárgyalás minőségének elvi alapja. John Stuart Mill, a 19. századi angol filozófus és közgazdász, a Principles of Political Economy című könyvében az adózási egyenlőséget az egyenlő áldozat elveként értelmezi. Ebből az következik, hogy egy adó igazságosságáról csak akkor lehet vitatkozni, ha látszik, kire mekkora teher hárul. Adam Smith, a skót morálfilozófus, a modern közgazdaságtan megalapozója, a The Wealth of Nations című művében az adó bizonyosságát a legfontosabb maximák közé sorolja. Szerinte a bizonytalan adó az adózót az adószedő mérlegelésének szolgáltatja ki, és a gyakori, zaklató vizsgálat önmagában is teher. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első kettő a Pénzügyminisztérium jogalkotási gyakorlatát érinti, és törvénymódosítás nélkül is megvalósítható. A harmadik a NAV-vizsgálatról szóló törvényjavaslat parlamenti módosítását kívánja, erről az Országgyűlés dönt. A javaslatok nem a vagyonadó mértékéről szólnak, hanem arról, hogy a csomag milyen eljárásban és milyen garanciákkal váljon törvénnyé.

3.1 Nyilvános egyeztetési elszámolás a törvényjavaslat benyújtásával egy napon (2026 októberében)

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 10. § (2) bekezdése szerint a véleményezési határidő nem lehet nyolc napnál rövidebb. Az október 6. és 14. közötti időszak pontosan ennyi. A 11. § szerint a miniszter a beérkezett véleményekről és az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, de törvény esetén csak az Országgyűléshez való benyújtás után teszi közzé. Egyedi válaszadási kötelezettsége nincs. A MIAK azt javasolja, hogy a PM e minimumon túl három dolgot vállaljon. Első: a tipizált összefoglaló és a véleményezők listája a törvényjavaslat benyújtásának napján jelenjen meg, egy változásjegyzékkel együtt. A jegyzék pontonként mutassa meg, mi módosult a tervezethez képest és melyik vélemény nyomán. Második: a három legvitatottabb kérdésre külön, írásos indoklás készüljön. Ezek a nem tőzsdei cégrészesedések 15 százalékos tőkésítési rátára épülő értékelése, az ingatlanok értékelési sorrendje, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tulajdonosainak likviditási és osztalékkényszere. Harmadik: az Országgyűlés költségvetési bizottsága a 11. § (3) bekezdése alapján kérje ki a beérkezett véleményeket, és a részletes vita előtt ismertesse azok fő irányait. Az A11 programpont éppen ezt a gyakorlatot javasolja: az elfogadott és az elutasított javaslatok listája legyen nyilvános. Locke érve szerint (lásd 6.4.1) a közteher legitimitása a képviseleti hozzájárulásból fakad. A hozzájárulás akkor érdemi, ha a képviselők látják, mit mondtak az érintettek, és mi lett a véleményükkel.

3.2 Kitöltött hatásvizsgálati lap a vagyonadó- és a kata-törvényjavaslat mellé (a benyújtással egyidejűleg)

A két közzétett hatásvizsgálati lap a formanyomtatvány több kötelező mezőjét üresen hagyja. A vagyonadónál nem szerepel, kiket vontak be a vizsgálatba, és milyen időtávot vizsgáltak. Az adminisztratív terhek változása 0 forintként jelenik meg, miközben a tervezet maga is számol a független értékelők díjával, hiszen annak felét évi 2 millió forintig levonhatóvá teszi. A 800 milliárd forint egyetlen összeg „további négy évben” bontás nélkül, az utólagos hatásvizsgálat rovata pedig üres. A kata lapján az érintett egyéni vállalkozók száma és a hatások összefoglalója hiányzik. A foglalkoztatási hatásnál „igen” szerepel, a létszámnál nem áll szám. A költségvetési rovat 215 milliárd forint kiesést, 275 milliárd forint többletet és 60 milliárd forint nettó javulást mutat, levezetés nélkül. A MIAK azt javasolja, hogy a benyújtott törvényjavaslatok mellé teljesen kitöltött hatásvizsgálat kerüljön. Ennek része legyen az éves bontás, az érintettek számának forrása és a bevételi becslés feltevései (adóalap, elkerülés, külföldre költözés). Kerüljön bele az adózók megfelelési költsége és a NAV végrehajtási költsége forintban, a kata-átlépők várható száma pedig csoportonként (új belépők, átalányadózásból visszatérők, a régi katából átlépők). Az I3 és a G20 programpont szerint ezt célszerű általános mércévé tenni: 50 milliárd forint feletti hatású adótörvény üres kötelező mezővel ne kerüljön a Kormány elé. Mill egyenlő áldozat elve (lásd 6.4.2) csak akkor mérhető, ha a hatásvizsgálat megmutatja, kire mekkora teher esik.

3.3 Eljárási garanciák a tisztségviselők adóhatósági vagyongyarapodási vizsgálatában (módosító javaslattal, a parlamenti tárgyalás során)

A Portfolio ismertetése szerint a NAV hatvan napon belül zárná le a kockázatelemzést, megismerhetné a nem nyilvános vagyonnyilatkozatokat, kérhetne banktitoknak és biztosítási titoknak minősülő adatokat, és havonta statisztikát tenne közzé. A legalább 5 millió forintos adóhiánnyal érintett tisztségviselők nevét csak végleges határozat után hozná nyilvánosságra. Ez a vizsgálatot önmagában arányossá teszi. A NAV azonban a pénzügyminiszter irányítása alatt álló kormányzati hivatal, a vizsgálat pedig a volt kormánypárti és a mostani kormánypárti politikusokat egyaránt érinti. A hitelesség ezért azon múlik, hogy a vizsgálat mindenkire ugyanúgy vonatkozik-e. A MIAK négy módosítást javasol. Első: a vizsgált személy a záró dokumentum tervezetét kapja meg, és 15 napon belül írásban észrevételt tehet, mielőtt a NAV adóellenőrzésről vagy feljelentésről dönt. Második: a hozzátartozók banki és biztosítási adatait csak akkor lehessen lekérni, ha a tisztségviselő saját adataiból kockázat rajzolódik ki. Minden lekérés naplózott legyen, a naplót pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) évente ellenőrizze. Harmadik: a kockázatelemzés szempontjait és küszöbeit NAV-irányelv rögzítse nyilvánosan, az egyedi pontozás maradhat belső. Negyedik: az átmeneti, öt évre visszanyúló kört előre közzétett ütemterv szerint, teljes egészében dolgozzák fel, a statisztikát pedig tisztségtípus és a vizsgált időszakbeli kormányzati vagy ellenzéki státusz szerint is közöljék. Smith figyelmeztetése (lásd 6.4.3) szerint a bizonytalan szabály az adózót az adószedő mérlegelésének szolgáltatja ki. Az A3 programpont géppel olvasható vagyonnyilatkozatai és az A10 programpont indokolatlan vagyongyarapodásra épülő vizsgálati modellje ugyanezt a garanciális keretet igényli.

A három javaslatot egy elv köti össze: egy új közteher annál erősebb, minél kevésbé lehet az eljárását támadni. A vagyonadó ellenzői eddig főként a mértéket és az elvet vitatták. Ha az egyeztetés formális, a hatásvizsgálat hiányos, a politikusok vizsgálata pedig egyoldalúnak tűnik, a vita az eljárásra terelődik, és ott a tervezet védtelenebb, mint a tartalmában. Locke, Mill és Smith három különböző oldalról jut ugyanoda: a közteher legitimitásához képviseleti hozzájárulás, látható teherelosztás és kiszámítható végrehajtás kell.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Jogalkotás A képviselők a vélemények és a változások ismeretében szavaznak, a törvény kevésbé támadható eljárási alapon A december 15-i hatálybalépésig szűk az idő, a többletmunka a kihirdetést szoríthatja
Költségvetés A 800 milliárdos és a 60 milliárdos becslés ellenőrizhetővé válik, a Költségvetési Tanács és a piac be tudja árazni Ha a teljes számítás kisebb bevételt mutat, politikai nyomás nő a kulcsok emelésére vagy a kivételek bővítésére
Adózók és vállalkozások A megfelelési költség és az értékelési viták mértéke előre látszik, a kkv-tulajdonosok terhe nem rejtve marad Az írásos indoklás a tanácsadói piacnak is térképet ad az elkerülési lehetőségekhez
Kisvállalkozók Csoportonkénti becslés mutatja, ki jár jobban és ki rosszabbul a régi és az új kata között A számok nyilvánossága felerősítheti a jelenlegi katások tiltakozását a dupla tételes adó miatt
Korrupcióellenes intézmények A meghallgatási jog és a NAIH-ellenőrzés miatt a vizsgálat eredménye bíróság előtt is jobban megáll A 15 napos észrevételi idő és a többlépcsős adatkérés lassítja az eljárást, a 60 napos határidő módosítást igényelhet

A legfontosabb mérlegelési kérdés az idő. A vagyonadó hatálybalépése 2026. december 15., és az Országgyűlésnek addig el kell fogadnia, a köztársasági elnöknek ki kell hirdetnie a törvényt. Minden eljárási többletlépés ebből az időből vesz el. A MIAK ezért nem az egyeztetés meghosszabbítását kéri, hanem azt, hogy a már beérkezett vélemények és a teljes számítás a parlamenti vita elején a képviselők asztalán legyen. Ez napokban mérhető többletmunka, nem hetekben.

A NAV-vizsgálatnál a kockázat a túlszabályozás. Ha a garanciák túl sok lépcsőt építenek be, a vizsgálat elhúzódik, és a nyilvánosság az elhúzódást takargatásnak láthatja. A javaslat ezért csak két ponton lassít: a záró dokumentum előtti észrevételi jognál és a hozzátartozói adatkérésnél. A többi elem nyilvánossági és ellenőrzési szabály, amely nem érinti a vizsgálat sebességét.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vagy parlamenti vállalások.

  • Egyeztetési elszámolás. Célérték: a vagyonadó- és a kata-törvényjavaslat benyújtásának napján nyilvános a tipizált összefoglaló, a véleményezők listája és a pontonkénti változásjegyzék.
  • Hatásvizsgálati teljesség. Célérték: a benyújtott törvényjavaslatok hatásvizsgálatában nincs üres kötelező mező, és szerepel az éves bevételi bontás, a megfelelési és a végrehajtási költség forintban, valamint a kata-átlépők csoportonkénti becslése.
  • Végrehajtási készenlét. Célérték: a NAV országos ingatlanértékelési modellje és a vagyonadó-bevallás nyomtatványtervezete 2026. november 30-ig nyilvános. A hatásvizsgálati lap ezt maga nevezi a végrehajtás feltételének.
  • A vagyongyarapodási vizsgálat egyenlő alkalmazása. Célérték: az átmeneti, öt évre visszanyúló kör 100 százaléka közzétett ütemterv szerint feldolgozva a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül. A havi statisztika tisztségtípus és kormányzati vagy ellenzéki státusz szerint is bontva jelenik meg.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése elsősorban a Pénzügyminisztériumhoz és az Országgyűléshez szól. A PM a törvényjavaslatok benyújtásának napján tegye közzé, milyen vélemények érkeztek és mi lett velük, és csatoljon teljesen kitöltött hatásvizsgálatot, évenkénti bontással és költségbecsléssel. A NAV 2026 novemberének végéig hozza nyilvánosságra az ingatlanértékelési modellt és a bevallási nyomtatvány tervezetét. Az Országgyűlés a tisztségviselők vagyongyarapodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatba építse be a meghallgatási jogot, a hozzátartozói adatkérés szűkítését, a nyilvános szempontrendszert és a NAIH éves ellenőrzését. A vagyonadó elvét és mértékét a MIAK támogatható célnak tartja. A kérés nem ennek feltételhez kötése, hanem az eljárás megerősítése.

A MIAK alapértékei közül itt az átláthatóság és az adatvezéreltség érintett. Átláthatóság, mert a társadalmi egyeztetés csak akkor több egy postafióknál, ha a beküldő látja, mi lett a véleményével, és a képviselő is látja, mit mondtak az érintettek. Adatvezéreltség, mert egy 800 milliárd forintra becsült új adónem és egy 60 milliárd forint nettó javulást ígérő kata-reform mögött ma nincs nyilvános számítás. Számítás nélkül pedig sem a Költségvetési Tanács, sem a választó nem tudja megítélni, teljesült-e a cél.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a Telex három cikkben dolgozta fel a csomagot. A bejelentésről szóló hír a miniszterelnök szavait közölte, köztük azt a kijelentését is, hogy a vagyonadó ellen „szakmainak álcázott, fizetett cikkek” is megjelentek. A katáról szóló magyarázó cikk a 2022-es, egy nap alatt megszavazott szigorítás és az utcai tiltakozások felidézésével keretezte a visszatérést, és részletes számpéldákkal mutatta be az ellátási alap emelésének hatását a táppénzre és a gyedre. A legterjedelmesebb elemzés címe már jelezte a kettős olvasatot: a tervezet sok kiskaput bezár, de problémákat is teremthet. Az Andersen és az RSM tanácsadói a cégértékelési képlet torzításaira és a külföldi cégtulajdonosok terhére figyelmeztettek, Gabriel Zucman francia közgazdász pedig a széles adóalap mellett érvelt. A 444.hu a bejelentést kritikus technikai szemmel kommentálta. Kiszámolta, hogy a 2013 óta változatlan 50 ezer forintos tételes adó reálértéken nagyjából 88–89 ezer forint, a tételes és a kulcsos adó keverését pedig „hungarikumnak” nevezte. Külön vendégvéleményben két szerző politikai filozófiai érvekkel védte a vagyonadót egy korábbi, ellenző véleménycikkel szemben. A HVG a bejelentés mellett egy tanácsadó cég elemzését közölte arról, hogy a vagyonleltár összeállítása hónapokig tarthat, és az értékelés a NAV-ellenőrzéseknél vitatható lesz. A Népszava a MIAK által feldolgozott forrásokban ezt a témát nem hozta.

A közéleti sávban a 24.hu pontokba szedett összefoglalót adott, és Török Gábor politológus értékelését is közölte. Szerinte a kata-csomag egyszerre adóemelés a mostani katásoknak és adócsökkentés a 2022-ben kiszorultaknak. A lap egy kapcsolódó címben a KDNP bírálatát is jelezte, amely szerint a vagyonadó a tehetséget bünteti. Az Index a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnökét kérdezte. Az interjú számpéldákkal mutatta be a házastársi vagyonmegosztás, a cégértékelés és az ingatlanindexálás hatását, és a bevallás bonyolultságát nevezte a tervezet legnagyobb kérdésének. Sportrovata egy sportközgazdásszal a nagyobb futballklubokra, például a Ferencvárosra háruló ekhós többletterhet elemezte. A gazdasági sajtóban a Portfolio volt az egyetlen, amely a hatásvizsgálati lapot is ismertette. Kiemelte a három munkanapos elkészítési időt és azt az ellentmondást, hogy a lap szerint a kkv-k versenyképessége érdemben nem változik, miközben a tulajdonosokat nagyobb osztalékfizetésre ösztönözheti. A lap a tisztségviselők NAV-vizsgálatát és a kata hitelképességre gyakorolt hatását is külön cikkben dolgozta fel.

A konzervatív sávban a Magyar Nemzet címei az adóemelést állították középpontba: „duplájára nő a kata”, illetve Orbán Viktor volt miniszterelnök reakciója, amely szerint „súlyos adóemeléseket jelentett be a Tisza”. A cikkek törzse nem volt publikusan letölthető, ezért a keretezést a címek és a felvezetők alapján ismertetjük. A Mandiner a MIAK által feldolgozott forrásokban ezen a napon nem szerepelt. A spektrum egészén közös, hogy a vita a mértékről, a nyertesekről és a vesztesekről szólt. Arról, hogy a vélemények beküldésére a törvényi minimumnak megfelelő nyolc nap áll rendelkezésre, és hogy a hatásvizsgálati lapok mely mezői üresek, egyik lap sem írt.

6.2 Tények és adatok

A vagyonadó-tervezet fő paraméterei:

Elem Tartalom Forrás
Adókulcs 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonrész után 1%, a 100 milliárd forint feletti rész után 1,5% tervezet és tartalmi összefoglaló (kormany.hu)
Adóalany belföldi és külföldi magánszemély, belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalany (bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány, hasonló külföldi konstrukció) tartalmi összefoglaló
Belföldi illetőség a magyar állampolgár akkor is belföldi, ha a tárgyév végén nem él legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön tervezet (Portfolio)
Házastársak a vagyont elkülönítetten kell figyelembe venni, az egymilliárdos határ mindkettőjüket megilleti tervezet (Portfolio)
Cégértékelés saját tőke egyharmad, hozamérték kétharmad súllyal; hozamérték: az utolsó három lezárt év átlagos adózott eredménye 15%-os tőkésítési rátával (6,67-szeres szorzó) tervezet (Portfolio, HVG)
Ingatlanérték sorrend: 12 hónapon belüli ügyleti érték, legfeljebb 10 éves indexált ügyleti érték, NAV tömeges értékelési modell, független szakértő; 500 millió forint felett legalább két modell tervezet (Index, HVG)
Ingóságok 3 millió forint egyedi érték feletti műtárgy, gyűjtemény, ékszer és 10 millió forint feletti jármű számít bele tervezet (Portfolio, Telex)
Levonások igazolt tartozások az adóalapból; ingatlanra fizetett helyi adó, gépjárműadó, külföldön ugyanarra a vagyonra fizetett adó (a magyar adó összegéig) az adóból; értékelői díj 50%-a évi 2 millió forintig tervezet (Portfolio, HVG)
Fizetési könnyítés halasztás vagy részletfizetés legfeljebb 12, kivételesen 24 hónapra tervezet (Portfolio)
Felajánlás a megfizetett adó 5%-áról az adózó a Nemzeti Együttműködési Alap javára rendelkezhet tervezet (Portfolio)
Időzítés hatálybalépés 2026. december 15.; első bevallás és fizetés 2027. augusztus 31-ig a 2026. december 31-i állapot alapján tervezet (Portfolio, Index)
Egyeztetés véleményezési határidő 2026. október 14. kormany.hu

A két hatásvizsgálati lap kitöltöttsége:

Mező Vagyonadó (PM/4400/2026, 2026. 09. 28.) Kata (PM/4556/2026, 2026. 09. 30.)
Elkészítésre fordított idő 3 munkanap 2 nap
Bevont személyek, szervezetek üres üres
Vizsgált időtáv üres üres
Végrehajtás feltételei adottak? részben (NAV ingatlanértékelési modell kiépítése, bevallási nyomtatványok elkészítése) igen
Versenyképesség (kkv) nem változik érdemben; osztalékfizetésre ösztönözhet, ami hátráltathatja a beruházást javítja
Foglalkoztatás nem igen, létszám nélkül
Adminisztratív teher, piaci szereplők 0 Ft 0 Ft
Érintett csoportok 15 000 vagyonos magánszemély, 2000 vagyonkezelési adóalany egyéni vállalkozók, létszám nélkül
Költségvetési hatás 800 milliárd forint „további négy évben”, éves bontás nélkül 215 milliárd forint egyenlegrontó, 275 milliárd forint egyenlegjavító, 60 milliárd forint nettó javulás
Utólagos hatásvizsgálat nincs kitöltve nincs kitöltve

A kata-tervezet és a vagyongyarapodási vizsgálat fő elemei:

Elem Tartalom Forrás
Új kata, tételes adó főfoglalkozásúaknak 2027-ben havi 100 ezer, nem főfoglalkozásúaknak 50 ezer forint; 2028-tól a minimálbérhez igazodik kata tartalmi összefoglaló (kormany.hu)
Kiegészítő adó a kifizetőtől származó bevételre 15%, a tételes adó beszámít; főfoglalkozásúnál évi 8 millió forint céges bevétel felett jelent tényleges többletet kata tartalmi összefoglaló; Telex
Bevételi határ 18 helyett 22 millió forint, felette 40%-os különadó kata tartalmi összefoglaló
Bújtatott foglalkoztatás ha az éves bevétel legalább fele ugyanattól a kifizetőtől vagy kapcsolt személyeitől származik, az alanyiság az év végén megszűnik Telex
Ellátási alap új katában 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól a minimálbér; a régi katában 161, majd 215 ezer forint Telex; kata tartalmi összefoglaló
Régi kata 2028. december 31-ig választható, csak a 2026. december 31-én már katásoknak; havi 75 ezer (2027), majd 100 ezer forint (2028) kata tartalmi összefoglaló
Ekho a hivatásos sportolók 500 milliós (edzőknél 250 milliós) értékhatára 2027-től az általános 60 millió forintra csökken Telex, Index
NAV-vizsgálat köre országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, közigazgatási államtitkárok, kormánybiztosok, miniszterelnöki és miniszteri biztosok, valamint házastárs, élettárs, közös háztartásban élő szülő és gyermek Portfolio
Ütemezés a megbízatás második éve után, a megszűnéskor soron kívül, négy év után felülvizsgálat; a megelőző öt évben megszűnt megbízatásúaknál a hatálybalépéstől számított 30 napon belül indul Portfolio
Nyilvánosság legalább 5 millió forint végleges adóhiánynál név szerinti lista 90 nap és 2 év között; havi statisztika a kockázatelemzésekről, ellenőrzésekről és feljelentésekről Portfolio

Költségvetési környezet: a Költségvetési Tanács szerint az idei költségvetés módosítása a bruttó hazai termék (GDP) arányában 3,7 helyett 7,5 százalékos hiánycéllal és 4,1 helyett 2,0 százalékos növekedéssel számol. A Kormány októberben új középtávú költségvetési-strukturális tervet készít (Portfolio, 2026. október 6.). A vagyonadó négyéves becslése így évi átlagban nagyjából 200 milliárd forint, ami a hiánypályán érdemi, de nem meghatározó tétel.

A társadalmi egyeztetés jogszabályi minimuma (2010. évi CXXXI. törvény): a tervezettel együtt közzé kell tenni az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját [8. § (3)]. A véleményezési határidő nem lehet nyolc napnál rövidebb, a Kormány döntése előtt legalább öt napot kell biztosítani a vélemények mérlegelésére [10. § (2) és (4)]. A tipizált összefoglalót törvény esetén a benyújtás után kell közzétenni, egyedi válaszadási kötelezettség nincs [11. § (1)–(2)]. A véleményeket a tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére hozzáférhetővé kell tenni [11. § (3)]. A szöveg a Nemzeti Jogszabálytár 2026. október 7-én letöltött hatályos állapotából származik.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — progresszív adóreform (programpont ID: G3); a vagyonadó-bevallások anonimizált statisztikája mint vagyoni egyenlőtlenségi adatforrás (programpont ID: G7); Smith adómaximái, köztük a bizonyosság és a beszedési költség (programpont ID: G16); kötelező, kitöltött és utólag felülvizsgált hatásvizsgálat (programpont ID: G20);
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — géppel olvasható vagyonnyilatkozatok és automatikus összevetés (programpont ID: A3); indokolatlan vagyongyarapodás vizsgálata (programpont ID: A10); nyilvános egyeztetési elszámolás (programpont ID: A11);
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — nyilvános jogszabály-hatásvizsgálat minden új törvényhez (programpont ID: I3);
  • Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok) — a kata-átlépések és a bújtatott foglalkoztatási szabály hatásának követése a NAV anonimizált adataiból (programpont ID: FO1);
  • Jogi alapok (háttéranyag) — a Kormány tervezetről dönt, a törvényt az Országgyűlés fogadja el; a NAV végleges adóhatósági határozata nem büntetőjogi felelősség megállapítása, bűncselekmény gyanújáról a nyomozó hatóság és az ügyészség, bűnösségről kizárólag bíróság dönt; a NAIH önálló szabályozó szerv.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 John Locke: Second Treatise of Government

Locke a törvényhozó hatalom határairól szóló fejezetben két tételt kapcsol össze. Az egyik, hogy a kormányzat nem tartható fenn költség nélkül, ezért aki élvezi a védelmét, vagyonából arányosan hozzá kell járulnia. A másik, hogy ez a hozzájárulás nem lehet egyoldalú: „But still it must be with his own consent, i.e. the consent of the majority, giving it either by themselves, or their representatives chosen by them.” Magyarul: de ennek mégis az ő hozzájárulásával kell történnie, vagyis a többség hozzájárulásával, amelyet maguk vagy általuk választott képviselőik adnak meg. Locke a tulajdon védelmét a kormányzat céljának tekinti, ezért a vagyonadó ellenzői is gyakran rá hivatkoznak. A szöveg azonban nem a vagyon adómentességét állítja, hanem azt, hogy a közteher megállapítása a képviseleti hozzájáruláson múlik. A magyar vagyonadónál ez azt jelenti, hogy a tervezet legitimitását nem a Kormány döntése, hanem az Országgyűlés szavazása adja meg. A szavazás akkor tükröz érdemi hozzájárulást, ha a képviselők ismerik az érintettek véleményét és a tervezet változásait. A 3.1 pont ezt a feltételt teljesíti.

📖 Forrás: John Locke: Second Treatise of Government (1690)

6.4.2 John Stuart Mill: Principles of Political Economy

Mill az adózás általános elveiről szóló fejezetben Smith négy maximájából indul ki, majd az első, az egyenlőség elvét részletesen kifejti. Tétele szerint: „Equality of taxation, therefore, as a maxim of politics, means equality of sacrifice.” Magyarul: az adózás egyenlősége tehát politikai maximaként az áldozat egyenlőségét jelenti. Mill hozzáteszi, hogy ha valaki a méltányos részénél kevesebbet visel, másnak többet kell viselnie. Ugyanebben a részben arra is figyelmeztet, hogy egy jól hangzó adózási szabály csak akkor igazságos, ha a bevallások formája és a megkövetelt bizonyítékok kizárják a visszaélést. Mill egyébként az egyes vagyonfajtákra szűkített adót élesen bírálta, mert az a bevezetéskori tulajdonosokra hárul, és beépül a vagyon árába. Ez a magyar tervezet széles adóalapja mellett szól, nem ellene. A magyar vitára alkalmazva: az egyenlő áldozat elve csak akkor ítélhető meg, ha a hatásvizsgálat megmutatja, ki viseli a terhet. A kérdés az, hogy a terhet a vagyonos magánszemély, a kkv-tulajdonos, az osztalékkényszeren keresztül a vállalkozás beruházása, illetve a régi vagy az új kata alanya viseli. A mostani lapok ezt nem mutatják meg. A 3.2 pont ezt a hiányt pótolja.

📖 Forrás: John Stuart Mill: Principles of Political Economy (1848; abridged ed., J. L. Laughlin, 1885)

6.4.3 Adam Smith: The Wealth of Nations

Smith az adózásról szóló részben négy maximát fogalmaz meg, és a másodikat, a bizonyosságot különösen hangsúlyozza: „The tax which each individual is bound to pay, ought to be certain and not arbitrary. The time of payment, the manner of payment, the quantity to be paid, ought all to be clear and plain to the contributor, and to every other person.” Magyarul: az adónak, amelyet mindenki köteles megfizetni, biztosnak és nem önkényesnek kell lennie, a fizetés ideje, módja és összege legyen világos az adózó és mindenki más számára. Smith szerint ahol ez hiányzik, ott az adózó az adószedő hatalmába kerül. A bizonytalanság a visszaélésnek kedvez, és a tapasztalat szerint a bizonytalanság kisebb foka is nagyobb baj, mint az egyenlőtlenség jelentős foka. A negyedik maximánál azt is leírja, hogy a gyakori, zaklató vizsgálat akkor is teher, ha szoros értelemben nem kiadás. A magyar csomagban mindkét tétel két helyen érvényes. Az értékelési szabályok ott jók, ahol mechanikusak, és ott kockázatosak, ahol a NAV mérlegelhet, hogy a törvényi képlet „alkalmas-e”. A tisztségviselők vizsgálatánál pedig a nyilvános szempontrendszer és a meghallgatási jog az, ami a bizonyosságot és az arányosságot megteremti. A 3.3 pont ezt rögzíti.

📖 Forrás: Adam Smith: The Wealth of Nations (1776), V. könyv, II. fejezet

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az éves nettó vagyonadó Európában ma kevés országban működik. Svájcban a kantonok szedik, önbevallás alapján, kantoni értékelési szabályokkal. Norvégiában is évente kell vagyonadót fizetni, és az adóhatóság az adózók jövedelméről, vagyonáról és befizetett adójáról évente nyilvános adólistát tesz közzé. Spanyolország 2022-ben a regionális vagyonadó mellé ideiglenes szolidaritási adót vezetett be a legnagyobb vagyonokra. A Telex által idézett kritikusok szerint az európai vagyonadókat három ország kivételével kivezették, Gabriel Zucman pedig a francia kudarcot a túl sok kivétellel magyarázta. A magyar tervezet széles adóalapja és a vagyonkezelők „tényleges irányítási helyére” épülő szabálya ebből a tapasztalatból tanul. A svájci és a norvég példa közös vonása a kiszámíthatóság: az értékelési szabályok évek óta stabilak, és az adózó előre tudja, mit fog fizetni. Ez Smith bizonyosság-elvének gyakorlati megvalósulása.

Az egyeztetési gyakorlatban az Európai Bizottság a jogalkotási javaslatokról szóló nyilvános konzultációt jobb szabályozási gyakorlata szerint 12 hétig tartja nyitva. Az OECD, a fejlett gazdaságú országok gazdasági együttműködési szervezete, 2012-es, a szabályozáspolitikáról és a kormányzásról szóló ajánlása a nyilvános konzultációt és az előzetes hatásvizsgálatot egymással összekapcsolt, a döntés előtti eszköznek tekinti. A nyolcnapos magyar minimum ehhez képest rövid, de a MIAK nem a meghosszabbítást, hanem az eredmény nyilvános elszámolását tartja most elérhetőnek. A tisztségviselők vagyongyarapodásának vizsgálatára a romániai Nemzeti Integritási Ügynökség a legismertebb regionális példa. Ez 2007 óta vagyonnyilatkozati eltérések alapján indít eljárásokat. Tanulsága, hogy az ilyen intézmény hitele a módszertan nyilvánosságán és az oldalfüggetlen alkalmazáson múlik.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G7 — Vagyoni egyenlőtlenség monitoring
  • G16 — Smith-i adóelvek algoritmizálása
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A3 — Vagyonnyilatkozatok nyilvánossága
  • A10 — Független Korrupcióvizsgálati Hivatal (CPIB-modell)
  • A11 — Civil társadalmi partneri program

Igazságszolgáltatás

  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat

Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac

  • FO1 — Foglalkoztatási adatplatform

Javasolt új programpont: Eljárási garanciák a közjogi tisztségviselők adóhatósági vagyongyarapodási vizsgálatában — meghallgatási jog a záró dokumentum előtt, kockázatalapú és naplózott hozzátartozói adatkérés, nyilvános szempontrendszer, független adatvédelmi ellenőrzés és oldalfüggetlen statisztika — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 7. — 1. téma):

Kormányzati dokumentumok és jogforrások:

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 John Locke: Second Treatise of Government
  • 📖 John Stuart Mill: Principles of Political Economy
  • 📖 Adam Smith: The Wealth of Nations

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G3, G7, G16, G20)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A3, A10, A11)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I3)
  • MIAK szakpolitikai terület: Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok; programpont ID: FO1)
  • MIAK jogi alapok: a hatalmi ágak és intézményi hatáskörök tipikus fogalmi hibái (háttéranyag)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 7. — 1. téma, pontszám: 90/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 7.
  • Generálás dátuma: 2026. október 7. 09:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~240000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink