I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 26-án, szombaton Magyar Péter miniszterelnök országjárásának szolnoki állomásán bejelentette, hogy a kormány 2027. január 1-jétől be kívánja vezetni a vagyonadót, mégpedig a kampányban vállaltnál szigorúbb feltételekkel. Az erről szóló törvényt az Országgyűlésnek kell elfogadnia. A részleteket a miniszterelnök szerint Kármán András pénzügyminiszter ismerteti majd. Ő maga csak példaként, feltételes módban mondta, hogy egy bizonyos összeghatár, például 500 milliárd forint felett nem 1 százalék lehet a kulcs, hanem több. A Portfolio összefoglalója szerint a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára, Kövesdy Attila szeptember 22-én egy konferencián a tervezet alapjait is felvázolta. Eszerint 1 milliárd forint feletti vagyonra 1 százalékos, nem egyszeri adó jönne, a lehető legszélesebb adóalappal: céges részesedésekre, ingatlanokra, ingóságokra, hazai és külföldi vagyonelemekre. A jogszabálytervezet néhány héten belül kerülhet társadalmi egyeztetésre. Ugyanazon a fórumon a miniszterelnök a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) visszaépítéséről is beszélt. A katások ismét cégeknek is számlázhatnának, újra lehetne mellékállásban, például nyugdíj vagy egyetem mellett is katázni, és akár százezres nagyságrendű vállalkozás térhetne át erre az adózási módra. Cserébe a havi tételes adó egy nagy vagy két kisebb lépésben emelkedne, hogy a katások táppénzre, anyasági ellátásra és rendes nyugdíjra legyenek jogosultak.

Mindkét téma visszatérő a MIAK elemzéseiben. A vagyonadó progresszív irányáról áprilisban (Tisza adóprogram), az alkotmányos védhetőségéről és a tényleges tulajdonosi nyilvánosságról júniusban (Vagyonadó és költségvetés-felülvizsgálat), az értékelési módszertanról augusztusban (Bérplafon és vagyonadó egy héten) írt a MIAK. A kata visszatéréséről és a bújtatott foglalkoztatás kiszűréséről májusban jelent meg MIAK-elemzés (Kármán András bejelentései). Most két dolog új. Az egyik, hogy a felső sávról a tervezet megjelenése előtt politikai ígéret született, számítás nélkül. A másik, hogy a kata emelését kifejezetten a nyugdíjjogosultsággal indokolják, miközben 2027. január 1-jétől a legkisebb öregségi nyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra nő (120 ezer forintos nyugdíjminimum). A 2027-es költségvetésnek közben a HVG szerint nagyjából 2500 milliárd forintot kell előteremtenie (2027-es költségvetés).

A MIAK olvasata: a két bejelentés ugyanannak a költségvetésnek a két oldala, mégis külön hírként kezelik őket. A vagyonadó bevételt ígér, a kata bővítése viszont járulék- és adóbevételt vihet el, ha alkalmazottak vagy számlázó szakemberek térnek át rá. A szigorúbb felső sáv jól hangzik, de a bevételi hatása attól függ, hány adózó esik bele, és közülük hányan rendezik át a vagyonukat. Erre ma nincs nyilvános szám. A kata nyugdíjcélú emelése helyes irány, de csak akkor hiteles, ha kiderül, milyen jogosultságot vásárol a magasabb havi tétel.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás adja az értelmezési keretet. Thomas Piketty (francia közgazdász, a vagyoni egyenlőtlenségek hosszú távú adatainak vezető kutatója) Capital in the Twenty-First Century című könyvének vagyonadóról szóló fejezete szerint a legnagyobb vagyonokra a 2 százalékosnál jóval magasabb kulcs is indokolt lehet. A kulcsot azonban a vagyonsávokban ténylegesen megfigyelt hozamokhoz kell kötni, és a jelentős bevételhez a vagyonhierarchiában lejjebb kell menni, a milliárdosokon túlra. Piketty azt is hangsúlyozza, hogy automatikus banki információcsere nélkül az egy országban kivetett progresszív vagyonadó elkerülési kockázata igen nagy. Az Európai Bizottság szociális jogok európai pillérének cselekvési terve (The European Pillar of Social Rights Action Plan) arra figyelmeztet, hogy elmosódik a határ a munkavállaló és az önfoglalkoztató között, és az önfoglalkoztatók szociális védelmét fenntartható finanszírozással kell kiterjeszteni. A Bizottság nyugdíjakról szóló tematikus elemzése (Adequacy and Sustainability of Pensions) szerint a nyugdíjjogosultságnak egyre szorosabban kell követnie a befizetéseket. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a vagyonadó felső sávjának számszerű megalapozását kéri még a társadalmi egyeztetés előtt, a második a kata visszaépítésének jogosultsági és visszaélési szabályait, a harmadik a két intézkedés közös hatásvizsgálatát.

3.1 Sávonkénti bevételi és elkerülési becslés a vagyonadó-tervezet mellékleteként (a társadalmi egyeztetés megnyitásával egyidejűleg)

A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium a vagyonadóról szóló jogszabálytervezetet egy számszerű melléklettel együtt bocsássa társadalmi egyeztetésre. A melléklet minden tervezett sávra (1 milliárd forint felett, és ha lesz, a magasabb felső sávban) mutassa be az érintett adózók becsült számát, a becsült adóalapot és a várható bruttó bevételt. Tartalmazza azt a feltevést is, hogy az adóalap mekkora része tűnhet el átstrukturálás, külföldre költözés vagy kedvezménykeresés révén, valamint az adó beszedésének becsült költségét. A felső sáv kulcsát ne kerek szám, hanem a vagyonsáv megfigyelt hozama alapján indokolják. Piketty szerint ez a legegyszerűbb és legméltányosabb módszer (lásd 6.4.1). A melléklet egy érzékenységi táblát is adjon: mennyi a bevétel, ha az elkerülés a becsültnél kisebb vagy nagyobb. A magasabb sáv mellé kerüljön a külföldre költözéssel történő adóelkerülés elleni szabály, és a nemzetközi automatikus pénzügyi információcsere (CRS, a számlainformációk országok közötti automatikus cseréjének OECD-szabványa) teljes körű felhasználása. Mindez a G7 vagyoni egyenlőtlenségi monitoring és a G8 tőkejövedelmi programpont közvetlen alkalmazása. A G16 szerinti bizonyosság elve itt azt jelenti, hogy az érintettek még a törvény elfogadása előtt tudják, mire számíthatnak.

3.2 Kata-jogosultsági tábla és a céges számlázás visszaélési szabályai (a kata-törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg)

A MIAK azt javasolja, hogy a kata-törvényjavaslat indoklása tartalmazzon egy nyilvános jogosultsági táblát. Ez mutassa meg minden tervezett havi tételre, hány nap szolgálati időt (a nyugdíjba beszámító időt) és milyen ellátási alapot (a táppénz és a nyugdíj kiszámításához használt jövedelmet) szerez vele a katás, a minimálbéres alkalmazottéhoz viszonyítva. A tábla három csoportot különböztessen meg. A főállású katásnak a teljes jogosultság a tét. A munkaviszony mellett katázónak ez már megvan a főállásából. A nyugdíj mellett katázó pedig már nyugdíjat kap. A nyugdíjcélú emelést ezért elsősorban a főállású katásokra érdemes alkalmazni, a másik két csoportra más tétel indokolható. Az Európai Bizottság nyugdíjelemzése szerint a jogosultságnak a befizetéseket kell követnie (lásd 6.4.3). A 120 ezer forintos nyugdíjminimum mellett egy túl alacsony havi tétel azt jelentené, hogy a különbözetet a többi befizető állja. A céges számlázás visszatérésével a bújtatott foglalkoztatás, vagyis amikor a valójában alkalmazottként dolgozót vállalkozóként számláztatják, újra reális kockázat. A MIAK ezért a megrendelői oldalra tenné a szabályt: ha egy katás éves bevételének meghatározott része ugyanattól a megrendelőtől származik, a megrendelő fizessen többletadót. Az uniós cselekvési terv éppen ezt a határelmosódást nevezi meg (lásd 6.4.2). A javaslat az SZ13 nyugdíjmegfelelőségi és az FO11 önfenntartási programpontra épül.

3.3 A vagyonadó és a kata együttes hatásvizsgálata (a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal együtt, utólagos felülvizsgálat 18 hónapon belül)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslathoz egyetlen közös hatásvizsgálatot csatoljon a két intézkedésről. Ez mutassa meg a vagyonadó várható nettó bevételét (a beszedési költség levonása után) és a kata-bővítés várható bevételkiesését. A kiesés abból fakad, hogy a katára áttérők korábban személyi jövedelemadót (SZJA) és járulékot fizettek. A hatásvizsgálat mutassa meg az egyenleget is, és azt, hogyan változik a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettsége a katások új jogosultságai miatt. A G20 hatásvizsgálati programpont szerint a Kormány már most rögzítse az elvárt eredményeket: a vagyonadó-fizetők számát, a befolyó bevételt, a katások számát és a katás bevételek egy megrendelőtől származó arányát. 18 hónappal a bevezetés után ezeket nyilvánosan vessék össze a tényleges adatokkal. Az elosztási hatás méréséhez az SZ9 szerinti vagyoni egyenlőtlenségi bázismérést a bevezetés előtt kell elvégezni, különben utólag nem mérhető, mit változtatott az adó. A hatásvizsgálat a Költségvetési Tanács (a költségvetési törvényjavaslatot véleményező független testület) számára is bemenetként szolgálhat.

A három javaslat közös elve, hogy egy adót nem a kulcsa, hanem a számai tesznek hitelessé. A szigorúbb felső sáv és a katások nyugdíja egyaránt támogatható cél. Mindkettő mögé azonban oda kell tenni, mennyit hoz és mennyibe kerül, még mielőtt a vita a sávokról és a havi tételről kezdődik. Piketty érvelése szerint (lásd 6.4.1) a vagyonadó egyik legfontosabb haszna maga a megbízható vagyonstatisztika. Ezt az előnyt a tervezet szakaszában lehet a legolcsóbban megszerezni.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Költségvetés A sávonkénti becslés és a közös hatásvizsgálat reális bevételi tervet ad a 2027-es költségvetéshez Ha a becslés alacsony bevételt mutat, a politikai nyomás a sávok és kedvezmények szűkítése felé tolódhat
Adóelkerülés A külföldre költözés elleni szabály és az információcsere szűkíti az elkerülés terét Az ingó és a nem tőzsdei vagyonelemek értékelése vitatható marad, ez jogvitákat szülhet
Munkaerőpiac A megrendelői oldali többletadó visszafogja a bújtatott foglalkoztatást A túl szigorú határ a valódi, egy fő megrendelővel dolgozó vállalkozókat is sújthatja
Nyugdíjrendszer A jogosultsági tábla átláthatóvá teszi, mit vásárol a havi tétel Túl alacsony tétel mellett a nyugdíjminimum különbözetét a többi befizető finanszírozza
Közélet A vita a jelszavakról a számokra tolódik A becslések bizonytalansága politikai támadási felületet adhat, függetlenül az intézkedés irányától

A fő mérlegelési kérdés a felső sáv. Egy nagyon magas küszöb felett kevés adózó van, ezért a magasabb kulcs bevételi hatása kicsi lehet, az elkerülési ösztönző viszont éppen náluk a legerősebb. A Magyar Nemzet által idézett GKI-becslés szerint a 100 leggazdagabb magyar együttes vagyonának 1 százaléka nagyjából 125 milliárd forint lenne. A számottevő bevétel tehát a szélesebb adóalapon, főként a nem tőzsdei cégrészesedéseken múlik, nem a felső sávon. Ezért kell a felső sávot számmal alátámasztani: ha a becslés szerint keveset hoz, akkor elsősorban jelképes, és ezt nyíltan érdemes kimondani. A kata esetében a mérlegelés a határ elhelyezése. Túl alacsony határ mellett a valódi vállalkozók is többletadót fizetnének. Túl magas határ mellett a bújtatott foglalkoztatás tömegessé válhat, és ez csökkenti a járulékbevételt, amelyből a nyugdíjakat fizetik.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • A sávonkénti melléklet megléte: a vagyonadó-tervezet a társadalmi egyeztetés megnyitásakor tartalmazza-e sávonként az érintettek számát, az adóalapot, a bevételt és az elkerülési feltevést. Javasolt célérték: igen, a tervezettel egy napon.
  • Bevételi találati arány: a 2027-ben ténylegesen befolyt vagyonadó a tervezethez mellékelt becslés hány százaléka. Javasolt célérték: legalább 80 százalék, a beszedési költség a bevétel 5 százaléka alatt.
  • Kata-jogosultsági lefedettség: a főállású katások hány százaléka szerez a minimálbéres alkalmazottéval összemérhető szolgálati időt és ellátási alapot. Javasolt célérték: a jogosultsági tábla közzététele a törvényjavaslattal, a lefedettség mérése 2027 végétől.
  • Egy megrendelőtől függő katások aránya: azon katások aránya, akiknek éves bevétele túlnyomó részben egyetlen megrendelőtől származik. Érdemes negyedévente követni, és a 2022 előtti szinttel összevetni.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése, hogy a vagyonadó és a kata ne két külön bejelentés maradjon, hanem egy számszerű csomag. A Pénzügyminisztérium a tervezettel együtt tegye közzé, mennyit hoz az egyes sávokban a vagyonadó, és mennyi tűnhet el belőle elkerülés miatt. A kata-törvényjavaslat mutassa meg, milyen nyugdíjat és táppénzt vásárol a magasabb havi tétel. Szabályozza azt is, hogy a céges számlázás ne váljon a bújtatott foglalkoztatás csatornájává. A Kormány pedig a 2027-es költségvetéssel együtt számolja ki a két intézkedés közös egyenlegét, és 18 hónap múlva nyilvánosan vesse össze az ígéretet az eredménnyel.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az adatvezéreltség azért, mert a felső sáv ma számítás nélküli ígéret, pedig a becsléshez szükséges adóhatósági és jegybanki adatok léteznek. Az átláthatóság azért, mert egy új adó és egy átalakított adónem elfogadottsága azon múlik, hogy az érintettek és a nyilvánosság előre látja-e a hatásokat. Ha ez hiányzik, a vita a számok helyett a jelszavakról szól.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a HVG a miniszterelnök bejelentését személyes keretben hozta. A vagyonadó mellett kiemelte a Mészáros Lőrincnek és feleségének címzett csípős megjegyzést, a katáról pedig csak annyit írt, hogy az adó mértéke emelkedik. A Telex a kata nyugdíj- és táppénzjogosultsági indoklását idézte részletesebben, a miniszterelnök szavaival: nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni. A 444.hu adta a legrészletesebb kata-összefoglalót: a céges számlázás, a mellékállású és nyugdíj melletti kata, valamint az egy vagy két lépésben történő emelés is szerepelt benne. A Népszava a kata-átszervezést, a vagyonadót és a bejelentés nélküli kórházlátogatásokat egyetlen összefoglalóban hozta.

A közéleti sávban a 24.hu és az Index címe a tojásdobálási incidenst tette előre, a vagyonadó és a kata a cikkek második felében szerepelt. A 24.hu a várólista-programmal és az egészségügyi forrásbővítéssel együtt tárgyalta a két adóügyet, az Index a kata kiterjesztését emelte ki külön alcímmel.

A gazdasági sávban a Portfolio kötötte össze a miniszterelnöki bejelentést a Pénzügyminisztérium adópolitikai államtitkárának néhány nappal korábbi, részletesebb ismertetésével: széles adóalap, értékelési szabályok, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények figyelembevétele. A Portfolio egy vendégszerzője, Terták Elemér néhány nappal korábban azt írta, hogy a kormánynak a népszerűtlen kiigazító intézkedéseket mielőbb meg kell hoznia. Emlékeztetett arra is, hogy az adókötelezettségek számos alapszabálya sarkalatos, azaz kétharmados törvényi rendelkezés.

A konzervatív sávban a Magyar Nemzet még a szolnoki bejelentés előtt, szeptember 26-án reggel azt írta, hogy a kormány elszámolhatta a vagyonadó számait. A lap a bevételi várakozást vitatta: GKI-becslést, adótanácsadói és érdekképviseleti véleményeket idézett, a beszedési költséget akár a bevétel 15 százalékára tette, és felsorolta azokat az európai országokat, amelyek megszüntették a vagyonadót. A MIAK szempontjából ez a keretezés érdemi, mert éppen azt a kérdést teszi fel, amelyre a 3.1 pontban javasolt melléklet válaszolna. Az elkerülésről és a bevételről ma mindkét oldal becslésekkel érvel, hivatalos szám nélkül. A Mandiner aznap nem közölt friss tartalmat a témában.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
A vagyonadó bevezetésének tervezett napja 2027. január 1. Magyar Péter bejelentése, Portfolio, HVG, Telex, 2026. szeptember 26.
Általános értékhatár és kulcs 1 milliárd forint felett, 1% Kövesdy Attila, Pénzügyminisztérium, Portfolio, 2026. szeptember 26.
Felvetett magasabb sáv például 500 milliárd forint felett, 1%-nál magasabb kulcs (feltételes, példaként) Magyar Péter, 444.hu, Portfolio, 2026. szeptember 26.
Tervezett adóalap céges részesedések, ingatlanok, ingóságok, hazai és külföldi vagyonelemek Pénzügyminisztérium, Portfolio, 2026. szeptember 26.
A tervezet társadalmi egyeztetése „néhány héten belül” Pénzügyminisztérium, Portfolio, 2026. szeptember 26.
A 100 leggazdagabb magyar becsült vagyona, 2026 12 579 milliárd forint (1%-a kb. 125 milliárd forint) GKI, Magyar Nemzet, 2026. szeptember 26.
Nem tőzsdei cégrészesedések becsült értéke mintegy 40 ezer milliárd forint GKI az MNB statisztikái alapján, Magyar Nemzet, 2026. szeptember 26.
Vagyonadó-bevételi becslések a sajtóban 300–600 milliárd; „legoptimistább” 300 milliárd bruttó; „reálisan” 100–180 milliárd forint évente Magyar Nemzet (Horváth Balázs, Csorbai Hajnalka), 2026. szeptember 26.
Kata: várható áttérők akár százezres nagyságrend Magyar Péter, Portfolio, 444.hu, 2026. szeptember 26.
Kata: tervezett változások céges számlázás, mellékállású kata, havi tétel emelése egy vagy két lépésben, éves bevételi határ emelése Magyar Péter, 444.hu, Index, Portfolio, 2026. szeptember 26.
Legkisebb öregségi nyugdíj 2027. január 1-jétől 28 500 forintról 120 ezer forintra Magyar Péter bejelentése, 2026. augusztus 27. (MIAK-elemzés, 2026. augusztus 28.)
A 2027-es költségvetés becsült forrásigénye nagyjából 2500 milliárd forint HVG, 2026. szeptember 21. (MIAK-elemzés, 2026. szeptember 24.)

A számokhoz két megjegyzés tartozik. Egyrészt a sajtóban forgó bevételi becslések nagyságrendi különbséget mutatnak, és egyik sem hivatalos. Ez maga is a 3.1 pontban javasolt sávonkénti melléklet mellett szól. Másrészt a felső sáv mértéke és küszöbe csak példaként, feltételes módban hangzott el, döntés tehát még nincs róla.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok és háttéranyag) — progresszív adóreform, vagyoni egyenlőtlenségi monitoring, tőkejövedelmi adózás, a bizonyosság és a beszedési költség adóelve, valamint a kötelező utólagos hatásvizsgálat (programpont ID: G3, G7, G8, G16, G20);
  • Szociálpolitika (programpontok) — örökösödési adó, a vagyoni egyenlőtlenség nyilvános mérése és a nyugdíjmegfelelőség, amelyet a kata jogosultsági szabályai közvetlenül érintenek (programpont ID: SZ5, SZ9, SZ13);
  • Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok) — önfenntartási ösztönzők; a kata akkor szolgálja az önfenntartást, ha a katás valódi vállalkozó, és a befizetései jogosultságot is teremtenek (programpont ID: FO11).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Thomas Piketty: Capital in the Twenty-First Century

Piketty a könyv 15. fejezetében egy tartós, évente fizetendő, progresszív vagyonadó mellett érvel. Megkülönbözteti a nemzedékenként egyszer fizetendő örökösödési adót, amely magas kulccsal is működhet, és az éves vagyonadót, amelynek kulcsa csak néhány százalék lehet. Európai példaszámítása szerint egy 1 és 5 millió euró közötti vagyonra 1, felette 2 százalékos adó a népesség nagyjából 2,5 százalékát érintené, és a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő bevételt hozna. A felső sávról azt írja, hogy nincs ok a kulcsot 2 százalékon megállítani. Mivel a legnagyobb vagyonok reálhozama 6–7 százalék vagy több, a 100 millió vagy 1 milliárd euró feletti vagyonokra jóval magasabb kulcs is indokolt lehet. A kulcsot a legegyszerűbb és legméltányosabb, ha az adott vagyonsávban az előző években megfigyelt hozamokhoz igazítják. Piketty ugyanakkor két figyelmeztetést is tesz. Egyrészt a számottevő bevételhez a vagyonhierarchiában lejjebb kell menni, a tíz- és százmillió eurós vagyonok szintjére, mert a milliárdosok száma kevés. Másrészt automatikus banki információcsere nélkül egy ország által kivetett progresszív vagyonadónál az elkerülés kockázata nagyon magas. Ezért adnak az országok sok mentességet, különösen az üzleti vagyonra, ami kiüresíti az adót. Olasz példát is hoz: a 2012-ben bevezetett, a tőkemenekülés miatt alacsony és tőzsdei részvényekre nem kiterjedő vagyonadó a gyakorlatban visszafelé progresszívnek bizonyult. Piketty szerint az éves vagyonadó egyik fő haszna a megbízható, jogi kötelezettség mellett szolgáltatott vagyonstatisztika, ami nélkül a vagyonadóról folyó vita is vakon zajlik. A magyar felső sávra ez azt jelenti, hogy a magasabb kulcs indokolható, de csak a sáv hozamaira épülő számítással és elkerülés elleni szabályokkal együtt. A bevétel oroszlánrésze pedig nem a felső sávból, hanem a széles adóalapból jön. (A kötet jogállása miatt itt csak parafrázisban szerepel.)

📖 Forrás: Thomas Piketty: Capital in the Twenty-First Century (15. fejezet: A Global Tax on Capital)

6.4.2 Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan

A szociális jogok európai pillérének 2021-es cselekvési terve a munka világának egyik új jelenségeként írja le, hogy a hagyományos munkavállalói és önfoglalkoztatói státusz közötti határ elmosódik. A dokumentum így fogalmaz:

„Egy másik fontos kialakulóban lévő tendencia a munkavállaló és az önfoglalkoztató közötti hagyományos határvonalak elmosódása, valamint az önfoglalkoztatók csoportjának növekvő sokfélesége.”

A terv szerint a tagállamok a munkanélküliek, a nem szokványos foglalkoztatásban dolgozók és az önfoglalkoztatók szociális védelmét olyan strukturális reformokkal javíthatják, amelyek e védelem fenntartható finanszírozását is biztosítják. A pillér 12. elve kimondja, hogy a munkavállalóknak és összehasonlítható feltételek mellett az önfoglalkoztatóknak is joguk van a megfelelő szociális védelemhez. A magyar kata visszaépítésére két következtetés adódik. A táppénz-, anyasági és nyugdíjjogosultság megteremtése összhangban van az uniós iránnyal, de a finanszírozásnak fenntarthatónak kell lennie, tehát a jogosultság ára nem lehet jelképes. A céges számlázás visszatérése pedig éppen azt a határelmosódást nyitja meg újra, amelyre a terv figyelmeztet. Ezért javasolja a MIAK a 3.2 pontban a megrendelői oldali többletadót.

📖 Forrás: Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan (2021)

6.4.3 Európai Bizottság: Adequacy and Sustainability of Pensions

A Bizottság európai szemeszter keretében készült nyugdíjelemzése abból indul ki, hogy a szociális jogok európai pillérének 15. elve szerint a munkavállalóknak és az önfoglalkoztatóknak egyaránt joguk van a befizetéseikkel arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjhoz. Az elemzés szerint a népesség öregedése és a munkaképes korú népesség fogyása miatt a kiadásnövekedés fenntarthatatlanná válhat, ezért a jogosultságnak szorosabban kell követnie a befizetést:

„A jogosultságoknak szorosabban kell tükrözniük a befizetéseket, és biztosításmatematikai alapon kell kiszámítani őket.”

Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a rövidebb vagy megszakított befizetési pálya a jövőbeli nyugdíj helyettesítési rátáját (a nyugdíj és a korábbi kereset arányát) jelentősen csökkenti. Ugyanakkor azt is kimondja, hogy azoknak, akik nem tudnak eleget tenni a hosszabb befizetési követelményeknek, minimumnyugdíjjal vagy más minimumjövedelemmel kell védelmet nyújtani. A kata esetében ebből az következik, hogy a havi tétel emelése akkor éri el a célját, ha a katás befizetése arányos jogosultságot teremt. Ha a befizetés alacsony marad, a különbözetet a 2027-től 120 ezer forintra emelt nyugdíjminimum révén a nyugdíjrendszer többi befizetője állja. Ezért kéri a MIAK a 3.2 pontban a jogosultsági táblát, a 3.3 pontban pedig a nyugdíjrendszer hosszú távú kötelezettségének kiszámítását.

📖 Forrás: Európai Bizottság: European Semester Thematic Factsheet — Adequacy and Sustainability of Pensions

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A Magyar Nemzet szerint Európában ma csak Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van klasszikus vagyonadó, több ország pedig megszüntette. A lap ebből arra következtet, hogy a vagyonadó nem sikertörténet. Piketty ugyanezt a tapasztalatot másként értelmezi (lásd 6.4.1). Szerinte az európai vagyonadók gyenge bevétele nagyrészt abból fakadt, hogy az üzleti vagyonra és a nagy cégrészesedésekre kiterjedő mentességek kiüresítették az adóalapot, mert információcsere nélkül az országok a tőkemeneküléstől tartottak. Az olasz 2012-es vagyonadó ennek szélsőséges példája: az eszközosztályonként eltérő, alacsony kulcsok miatt a legnagyobb, főként pénzügyi eszközökből álló vagyonok arányaiban kevesebbet fizettek. A MIAK gazdasági programpontja (G8) a norvég, 1,1 százalékos vagyonadót működőképes példaként említi az Európai Gazdasági Térségen belül. A két értelmezés közös tanulsága a magyar tervezetre az, hogy a Pénzügyminisztérium által ígért széles adóalap a helyes irány. A siker azon múlik, hogy a mentességek köre szűk marad-e, és hogy az adóhatóság hozzáfér-e a külföldi vagyonelemek adataihoz. A felső sáv kulcsa ehhez képest másodlagos kérdés.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G7 — Vagyoni egyenlőtlenség monitoring
  • G8 — Progresszív tőkejövedelmi adózás
  • G16 — Smith-i adóelvek algoritmizálása
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)

Szociálpolitika

  • SZ5 — Örökösödési adó reform
  • SZ9 — Vagyoni egyenlőtlenség nyilvános monitoringja
  • SZ13 — Nyugdíjmegfelelőség és fenntarthatóság

Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac

  • FO11 — Önfenntartási ösztönzők — jóléti függőség megelőzése

Javasolt új programpont: Kata-jogosultsági tábla és megrendelői oldali többletadó — a tételes kisadózás minden havi tételéhez nyilvános szolgálatiidő- és ellátásialap-tábla, az egy megrendelőtől függő katás jogviszonyokra pedig megrendelői oldali többletteher — a Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 27. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Thomas Piketty: Capital in the Twenty-First Century (2014)
  • 📖 Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan (2021)
  • 📖 Európai Bizottság: European Semester Thematic Factsheet — Adequacy and Sustainability of Pensions

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G3, G7, G8, G16, G20)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (háttéranyag — globális tőkeadó és nemzetközi koordináció)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ5, SZ9, SZ13)
  • MIAK szakpolitikai terület: Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok; programpont ID: FO11)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 27. — 1. téma, pontszám: 87/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • GKI — a 100 leggazdagabb magyar vagyonára vonatkozó becslés (a Magyar Nemzet közlésében)
  • MNB — pénzügyi számlák, a nem tőzsdei cégrészesedések értéke (a GKI becslésén keresztül, a Magyar Nemzet közlésében)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 27.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 27. 09:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 179000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink