I. rész — Helyzetkép

2026. október 2-án a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) konferenciáján két bejelentés hangzott el. Ilku Lívia, az egészségügyi tárca közigazgatási államtitkára szerint november 1-jén önállóan kezdi meg működését az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A Népszava beszámolója szerint a létrehozásáról szóló előterjesztés kétszer került a Kormány elé. Az új hatóság többletforrást és létszámot kap. Vállalásai között szerepel az engedélyezési eljárások gyorsítása, a klinikai vizsgálatok számának növelése, a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A teljes kapacitást fokozatosan, a parlamenti ciklus harmadik évének második felére érné el. Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója azt mondta: két éven belül alapjaiban alakítják át a gyógyszerfinanszírozást. Ennek középpontja a befogadás, vagyis az a döntés, hogy egy gyógyszer bekerül-e a társadalombiztosítási támogatásba. A főigazgató szerint már készül az a kormányrendelet-módosítás, amely kötelezővé tenné a befogadási döntések hátterének nyilvánosságát. Közzé kellene tenni, milyen egészségnyereséget ígér a készítmény, hány beteget érint, milyen más kezelés érhető el helyette, és mennyire erősek a mellette szóló tudományos bizonyítékok. A NEAK a „kifizetőhely" jellegű működés helyett értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárló lenne. A főigazgató 2027-től évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrással számol, ami a négyéves ciklusban halmozottan mintegy 5000 milliárd forint lehet. Hozzátette ugyanakkor, hogy önmagában a több pénztől nem lesz jobb a rendszer. A NEAK informatikája elavult, egyes szerverei több évtizedesek, és az intézmény szakemberhiánnyal küzd.

Ugyanezen a napon a Portfolio összesítése szerint mintegy 1,4 millió ember él olyan háziorvosi körzetben, ahol az ellátás csak helyettesítéssel oldható meg. Országosan több mint ezer praxis áll üresen, a háziorvosok több mint fele elmúlt 60 éves, a 40 év alattiak aránya alig 7 százalék. A kormány 2027-re alapellátási stabilizációs csomagot készít, a pontos számok az október 15-én záruló költségvetési egyeztetéseken dőlnek el. A 24.hu október 3-i cikke szerint az Észak-budai Szent János Centrumkórház fiatal szülész-nőgyógyászai bérvitába kezdtek. A lapnak nyilatkozó orvosok szerint a kórház több százezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat fizet ki az ügyelő orvosoknak, mint ami jár nekik. A kórház vezetése több jogszabályra hivatkozva állítja, hogy gyakorlata rendben van.

A gyógyszerhatóság elődjét, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) 2023-ban vonták be a Nemzeti Népegészségügyi Központba, a mostani lépés ezt fordítja vissza. A MIAK júniusban, az OGYÉI új vezetőjének kinevezésekor a szakmai vezetés jogi autonómiáját kérte. Szeptember 3-án a NEAK eredményalapú finanszírozási terveihez kockázat-korrigált adatközlést és mellékhatás-monitoringot javasolt. Szeptember 8-án az egészségügyi többletforráshoz eredménymutatót kért. A János kórházról júniusban a munkaerőhiány oldaláról írt.

A MIAK olvasata: a bejelentés új eleme a nyilvánosság. A finanszírozó először mondja ki, hogy a befogadási döntés mögötti bizonyíték legyen látható a betegnek és az orvosnak is. Ez helyes irány. Az új hatóság indulásakor dől el, hogy rendszerszintű kötelezettség lesz-e belőle, vagy esetenkénti gesztus. A második kockázat a kapacitás: értékalapú vásárlást elavult szervereken és szakemberhiányban nem lehet folytatni. A harmadik az alapellátás és az ügyelet. Ez ugyanannak a problémának két arca: ahol a díjazás szabálya bizonytalan vagy alku tárgya, onnan az orvos elmegy.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma négy forrásból kap értelmezési keretet. Elias Mossialos (a London School of Economics egészségpolitikai professzora) és szerzőtársai Health Systems Governance in Europe című kötete szerint a szabályozó ügynökség csak akkor nyeri el a közbizalmat, ha független, elszámoltatható és átlátható. Ennek része a döntések indoklása és a különvélemények nyilvánossága is. Az Európai Bizottság és az OECD State of Health in the EU 2025-ös szintézisjelentése azt mutatja, hogy az uniós technológiaértékelési rendelet 2025-ös alkalmazásával sok tagállam erősíti befogadási intézményeit. A technológiaértékelés (HTA — health technology assessment) az új gyógyszerek és eljárások egészségnyereségének és költségeinek szakmai elemzése. A cél az átlátható, bizonyítékokra épülő döntés. Pablo Gottret és George Schieber, a Világbank egészségfinanszírozási szakértői, Health Financing Revisited című kézikönyvükben a passzív kifizetést és a stratégiai vásárlást különböztetik meg. Egy általuk ismertetett elemzés szerint az adminisztrációs költség puszta minimalizálása nem cél, mert a jó vásárlás elemzői munkát igényel. Az OECD és az Európai Bizottság Health at a Glance: Europe 2024 kiadványa szerint a háziorvosok aránya az orvosokon belül a legtöbb országban csökken. A francia tapasztalat azt mutatja, hogy a csoportpraxisok és az anyagi ösztönzők sem oldották meg önmagukban az orvoshiányos térségek gondját. A négy forrás együtt azt mondja: a reform sikere az intézmények átláthatóságán, a mérési kapacitáson és a kiszámítható díjazáson múlik, nem csak a pénz mennyiségén. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a gyógyszerhatóság és a befogadás nyilvánosságára, a második a NEAK mérési képességére, a harmadik az ügyeleti díjazásra és a háziorvosi körzetekre vonatkozik.

3.1 Nyilvános befogadási dosszié és negyedéves hatósági teljesítményjelentés (a készülő kormányrendelet-módosításban, legkésőbb 2027. január 1-jétől)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány a készülő rendeletmódosításban minden befogadási kérelemhez nyilvános dossziét írjon elő, a döntést követő 30 napon belül. A dosszié tartalmazza a gyógyszerhatóság technológiaértékelésének összefoglalóját. A Népszava szerint a hatóság korábban is ezt az értékelést végezte, vagyis szakmailag megalapozta, kaphat-e egy készítmény társadalombiztosítási támogatást. Tartalmazza továbbá a NEAK döntését és indoklását, a bejelentett négy elemet, a várható éves költségvetési hatást, és azt, hogy a befogadás feltételes-e, illetve mikor vizsgálják felül. Az egészségnyereséget abszolút számokban és érthető formában kell közölni: száz kezelt betegből hánynál, és átlagosan hány hét vagy hónap többlet túléléssel. Ez az E5 betegdöntési programpont alkalmazása, és éppen a főigazgató példáját kezeli, amikor egy „életmentőnek" nevezett szer mögött két hét többlet túlélés áll. A NEAK jelezte, hogy a jövőben iparpolitikai és innovációs szempontokat is mérlegel. Ezeket a dosszié a betegnek nyújtott haszontól elkülönítve tüntesse fel, hogy látható legyen, mikor dönt gazdaságpolitikai érv. A gyártói egyeztetések naplója is kerüljön bele. Ez a G19 radikális átláthatósági és az A4 lobbinyilvántartási programpont alkalmazása. Az egyedi árkedvezmény üzleti titok maradhat, az indoklás nem. Az új hatóság negyedévente tegye közzé az engedélyezési és értékelési eljárások átfutási idejét, az ügyhátralékot és az engedélyezett klinikai vizsgálatok számát. Az első jelentés a 2026. november és 2027. március közötti időszakról 2027. április 30-ig jelenjen meg. Mossialos és szerzőtársai szerint (lásd 6.4.1) a szabályozó hitelességét az indokolt, nyilvános döntés adja.

3.2 NEAK-kapacitásterv és előre rögzített értékelés minden kísérleti programhoz (a 2027-es költségvetéssel, a terv 2027. március 31-ig)

A főigazgató szerint az eredményalapú finanszírozást előbb kísérleti programokban próbálják ki, a gyógyszerek és technológiák finanszírozásánál kezdve. Később az alapellátásra és a kórházakra is kiterjesztenék. Ehhez a finanszírozónak mérni kell tudnia, ma pedig a NEAK maga mondja, hogy ehhez nincs meg az informatikája és az elemzői kapacitása. A Magyar Nemzet szerint a módosított helyreállítási tervben az egészségügyi digitalizációra szánt keret 250 millió euróról 24 millió euróra csökkent, így a fejlesztést nagyrészt hazai forrásból kell megoldani. A MIAK azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés egészségügyi többletforrásán belül külön, nevesített sor szolgálja a NEAK és a gyógyszerhatóság elemzői és informatikai fejlesztését. Ne az általános működési kiadások között vesszen el. A NEAK 2027. március 31-ig tegyen közzé kapacitástervet. Szerepeljen benne az elemzői létszám célértéke, az informatikai korszerűsítés mérföldkövei és az, hogyan kapcsolódik az egységes elektronikus nyilvántartáshoz. Ez az E2 digitális egészségügyi programpont közvetlen feltétele. Minden kísérleti program indulása előtt rögzíteni kell az elvárt eredményt, a kiinduló értéket, az összehasonlító csoportot és az értékelés időpontját, 12–18 hónapon belül. Ez a G20 utólagos hatásvizsgálati programpont lényege. A kísérleti programok forrása legyen elkülönített kiegészítés, ne az alapfinanszírozásból elvett összeg, és eredményeik a G1 szerint géppel olvasható formában jelenjenek meg. Gottret és Schieber (lásd 6.4.3) éppen arra figyelmeztetnek, hogy az új fizetési ösztönzők nem szándékolt hatásokkal járhatnak, és a stratégiai vásárlás elemzői munka nélkül nem működik.

3.3 Egységes ügyeleti díjszabály és nyilvános körzettérkép (az ügyeleti felülvizsgálat 90 napon belül, a körzettérkép a stabilizációs csomag indulásától)

A János kórház ügye azt mutatja, hogy a kórházi ügyeleti díj számítása ma teret hagy eltérő intézményi értelmezésnek. A vezetés jogszabályokra hivatkozik, az orvosok szerint pedig kevesebbet kapnak a jogosnál. A szeptemberi helyzetet a szülész-nőgyógyászok részleges megállapodással, ügyeleti bérkiegészítéssel oldották meg, a kórház többi ügyelő orvosára ez nem terjed ki. A MIAK azt javasolja, hogy az egészségügyi miniszter kezdeményezésére egyértelműsítsék a vonatkozó jogszabályban az ügyeleti díj számításának módját. Az állami kórházak fenntartója, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) pedig 90 napon belül vizsgálja meg, hogyan számolják el az ügyeleti díjat az általa fenntartott intézményekben. Az eredményt összesítve tegye közzé, ahol pedig elmaradás mutatkozik, rendezze azt. A díjazás így szabályon múlik, nem azon, hogy egy osztály orvosai fel tudják-e mondani az önként vállalt túlmunkát. Ez az ápolókra kidolgozott E6 megtartási programpont munkakörülményi és önkéntes ügyeleti elvének kiterjesztése az orvosokra. Az alapellátásban a MIAK havonta frissülő, nyilvános körzettérképet javasol: körzetenként az ellátott lakosszámmal, a helyettesítés kezdetével és a legközelebbi rendelő elérési idejével. A stabilizációs csomag rögzítsen számszerű célt arra, hogy 2028 végéig hány emberrel csökkenjen a helyettesítéssel ellátott körzetekben élők mintegy 1,4 milliós száma. Ez a TE4 vidéki közszolgáltatási minimum programponthoz kapcsolódik, amely 20 percen belüli háziorvosi elérést tűz ki. A tervezett 164 integrált egészségügyi és szociális centrum telepítési szempontjait ugyanezen a térképen érdemes megmutatni. Az OECD francia példája (lásd 6.4.4) szerint a csoportpraxis és az anyagi ösztönző önmagában nem elég, ezért kell mérni, hol hat és hol nem.

A három intézkedést egy elv köti össze: a többletforrás akkor javítja az ellátást, ha előre látszik, mire megy, és utólag ellenőrizhető, mit hozott. A nyilvános befogadási dosszié a gyógyszerkiadást, a kapacitásterv a mérést, az egységes ügyeleti szabály és a körzettérkép pedig a munkaerőt teszi átláthatóvá. Ez a három terület dönti el, hogy az évi 500 milliárd forintos többlet eredményt hoz-e.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Betegek Érthető információ arról, mit nyújt egy új terápia; a háziorvoshiány területi képe nyilvános A „kis haszon" közlése csalódást kelthet súlyos betegségben szenvedőknél, ha nem kíséri orvosi magyarázat
Gyógyszeripar Kiszámítható, ismert szempontok szerinti befogadás; mérhető hatósági átfutási idők A gyártók a dosszié tartalmát üzleti titokra hivatkozva vitathatják; az iparpolitikai szempont elkülönítése lobbinyomást válthat ki
Költségvetés A többletforrás egy része mérési kapacitásra megy, ami a későbbi kiadások hatékonyságát javítja A nevesített kapacitássor rövid távon kevesebbet hagy közvetlen ellátásra; a kísérleti programok értékelése késhet
Intézmények Az új hatóság teljesítménye az első negyedévtől követhető; a NEAK szerepváltása számonkérhető Az induló, még nem teljes kapacitású hatóságot a negyedéves jelentés aránytalanul rossz színben tüntetheti fel
Munkaerő Az ügyeleti díj egységes számítása csökkenti az intézményi vitákat és a túlmunka-felmondásokat Az egységes szabály a kórházak költségeit növelheti; ahol eddig alulfizettek, az elmaradás rendezése forrást igényel

A legfontosabb mérlegelési kérdés a nyilvánosság mélysége. Ha a dosszié csak egy rövid összefoglaló, a gyártói érdekek és a betegszervezetek nyomása továbbra is rejtve marad. Ha viszont minden részlet nyilvános, a gyártók kevésbé hajlandók bizalmas árkedvezményt adni. A MIAK javaslata ezért a bizonyíték és az indoklás teljes nyilvánosságát kéri, az egyedi árkedvezményét nem. A javaslat akkor válik kockázatossá, ha a hatóság indulása és a rendeletmódosítás nincs összehangolva. Ha a dosszié kötelezettsége csak az átalakítás végén, két év múlva lép életbe, addig a régi gyakorlat folytatódik.

Az ügyeleti szabálynál a fő kérdés a költség. Az egységes számítás egyes kórházakban többletkiadással jár, és ezt az ágazati többletforrásból kell fedezni. A MIAK szerint ez nem érv a halasztás mellett. Ha egy osztály orvosai felmondják a túlmunkát, az ügyeleti sorok kiállítása kerül veszélybe, ami a betegellátás közvetlen kockázata.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vállalások.

  • A nyilvános indoklással kísért új befogadási döntések aránya. Érdemes célnak tekinteni, hogy a rendeletmódosítás hatálybalépése után minden új döntéshez 30 napon belül megjelenjen a dosszié.
  • Az engedélyezési és értékelési eljárások átlagos átfutási ideje. Kiinduló érték: a gyógyszerhatóság első, 2027. áprilisi jelentése. Érdemes azt követni, hogy a ciklus harmadik évére érdemben rövidül-e.
  • A helyettesítéssel ellátott háziorvosi körzetekben élők száma. Kiinduló érték: mintegy 1,4 millió fő, 2026 ősze. Érdemes követni, hogy 2028 végéig tartósan csökkenő pályára áll-e.
  • Az ügyeleti díj elszámolásának felülvizsgált aránya az állami kórházakban. Érdemes 90 napon belül teljes körű felülvizsgálatot célul kitűzni, nyilvános összesítéssel.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése a Kormányhoz, az egészségügyi tárcához és a NEAK-hoz szól. Az önálló gyógyszerhatóság és a befogadás nyilvánossága jó irány, de az első naptól kötelező, egységes formában kell működnie. Ehhez a készülő rendeletmódosításban nyilvános befogadási dosszié kell, a 2027-es költségvetésben pedig nevesített forrás a NEAK mérési képességére. Kell továbbá egységes ügyeleti díjszámítás és nyilvános, havonta frissülő háziorvosi körzettérkép.

A MIAK alapértékei közül itt az átláthatóság és az adatvezéreltség érintett. Átláthatóság, mert a befogadási döntés közpénzből vásárol egészségnyereséget, és a betegnek joga van tudni, mennyit. Adatvezéreltség, mert az értékalapú vásárlás csak mérésre épülhet, mérési kapacitás nélkül a reform ugyanaz a kifizetés marad, csak új néven.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a Népszava adta a legrészletesebb beszámolót. A lap kiemelte, hogy a gyógyszerhatóság önállóságát 2023-ban az Orbán-kormány szüntette meg, és erről annak idején elsőként a Népszava írt. Háttérként azt is elmagyarázta, miért közérdek a hatóság függetlensége: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a tagállami hatóságok szakértőivel együtt értékel, és itthon a hatóság végezte az egészségügyi technológiaértékelést. Megjegyezte, hogy a NEAK első betegképviseleti fóruma nem volt sajtónyilvános. A lap a betegszempontot és a nyilvánosságot állította előtérbe, nem a pénzügyi oldalt. A közéleti sávban a 24.hu két szálon jelent meg. Egyrészt tárgyszerűen ismertette a gyógyszerfinanszírozási terveket. Másrészt a János kórház bérvitáját nemzedéki keretben mutatta be: a cikk címe szerint az orvosok úgy látják, „azért lett rendszerváltás, hogy ne kelljen csöndben maradnunk". A teljes cikk előfizetéses, az összefoglaló a nyilvános felvezető részen alapul.

A gazdasági sajtóban a Portfolio a reformot a teljes rendszer átalakításaként keretezte, és a több száz milliárdos gyógyszerpiacot, valamint az EMA-val való együttműködést hangsúlyozta. A lap kiemelte azt is, hogy a nyilvános befogadási háttér megakadályozhatja, hogy minimális hatású szereket „életmentőként" mutassanak be. Külön cikkben, „lépéskényszer" keretben, a háziorvosi rendszer válságáról közölt adatgyűjtést. A konzervatív sávban a Magyar Nemzet ezen a napon nem a gyógyszerhatósággal, hanem a várólista-programmal foglalkozott, kritikus hangnemben. Azt hangsúlyozta, hogy a délutáni és hétvégi műtétekhez nincs elég személyzet, a miniszter májusban maga is több mint harmincezer hiányzó ápolóról beszélt. A lap szerint a kormány a helyreállítási tervben csökkentette az egészségügyi infrastruktúrára és digitalizációra szánt keretet. Ez a kritika a kapacitás kérdését emeli ki, ugyanazt, amelyet a NEAK-főigazgató saját intézményéről is elmondott.

6.2 Tények és adatok

A bejelentések fő számai (Népszava, 24.hu, Portfolio, 2026. október 2.):

Adat Érték Forrás
Az önálló gyógyszerhatóság indulása 2026. november 1. Ilku Lívia közigazgatási államtitkár
A hatóság teljes kapacitása a parlamenti ciklus harmadik évének második felére Ilku Lívia (Népszava)
A gyógyszerfinanszírozás átalakítása két éven belül Kaló Zoltán NEAK-főigazgató
Egészségügyi többletforrás évi 500 milliárd Ft 2027-től; a ciklusban halmozottan mintegy 5000 milliárd Ft Kaló Zoltán (Népszava, 24.hu)
A befogadási háttér nyilvánossága kormányrendelet-módosítás készül Kaló Zoltán

Alapellátás (Portfolio, 2026. október 2.):

Mutató Érték
Helyettesítéssel ellátott körzetben élők mintegy 1,4 millió fő
Üres háziorvosi praxisok több mint 1000, a hét évvel korábbi szám közel két és félszerese
60 év feletti háziorvosok aránya több mint 50%
40 év alatti háziorvosok aránya alig 7%
Orvos-beteg találkozások az alapellátásban mintegy 71 millió évente
A sürgősségi osztályok forgalmának növekedése az új alapellátási ügyeleti rendszer óta több mint 20% (különösen a fővárosban)
Tervezett integrált egészségügyi és szociális centrumok 164, egyenként 50–70 ezer ember ellátására
Orvoshiány egyes vármegyékben (Nógrád, Heves) eléri a 30%-ot

Helyreállítási terv, egészségügyi keretek (Magyar Nemzet, 2026. október): egészségügyi infrastruktúra 643 millió euróról 240 millió euróra, egészségügyi digitalizáció 250 millió euróról 24 millió euróra csökkent.

Magyar országprofil (Európai Bizottság / OECD: State of Health in the EU — Synthesis Report 2025): az egy főre jutó egészségügyi kiadás 1925 euró, nagyjából az uniós átlag fele. A betegek saját zsebből fizetett része 2023-ban a kiadások 23%-a volt, az uniós átlag 16%. A patikai gyógyszerkiadás valamivel több mint felét a betegek maguk fizetik.

Egy megjegyzés a többletforráshoz: a MIAK szeptember 6-i elemzése az átdolgozott 2026-os költségvetés közel 500 milliárd forintos ágazati többletéről szólt. A NEAK-főigazgató most a 2027-től évente beépülő emelésről beszélt. A két közlés viszonya, vagyis hogy a 2027-es összeg a 2026-os többletre épül-e, a forrásokból nem derül ki egyértelműen.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Egészségügy (programpontok) — a NEAK informatikai korszerűsítése mint a mérés feltétele (programpont ID: E2), az ellátási adatok nyilvánossága (programpont ID: E3), az egészségnyereség érthető, abszolút számokban történő közlése (programpont ID: E5), az ügyeleti munkakörülmények és a megtartás (programpont ID: E6);
  • Gazdaság (programpontok) — a többletforrás eredményhez kötött tervezése (programpont ID: G1), a befogadási döntések nyilvános indoklása (programpont ID: G19), a kísérleti programok előre rögzített értékelése (programpont ID: G20);
  • Területi egyenlőtlenség és vidékpolitika (programpontok) — a háziorvosi ellátás területi minimuma (programpont ID: TE4);
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a gyártói egyeztetések naplója (programpont ID: A4);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag) — az új hatóság szervezeti felépítése és teljesítményének mérése.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Elias Mossialos és szerzőtársai: Health Systems Governance in Europe

A kötet uniós szabályozó ügynökségekről szóló fejezete az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság működését vizsgálja. A szerzők szerint e szervezetek a közbizalom megszerzéséhez függetleneknek, elszámoltathatóknak és átláthatóknak kell lenniük. Az átláthatóság tartalmát így írják le:

„Among other things, this means ‘reason giving’ – making decisions and dissenting views available, delivering timely responses, granting access to documentation and involving stakeholders."

Vagyis az átláthatóság egyebek mellett az indoklást jelenti: a döntések és a különvélemények elérhetővé tételét, az időben adott válaszokat, a dokumentumokhoz való hozzáférést és az érintettek bevonását (saját fordítás). A kötet egy másik helyen felidézi, hogy az 1989-es uniós átláthatósági irányelv már kötelezte a tagállamokat arra, hogy a gyógyszerek árazására és a társadalombiztosítási támogatásba való felvételére ellenőrizhető kritériumokat fogadjanak el. A szerzők szerint a kormányok, a Bizottság és az ipar befolyása az ügynökségekre túl nagy is lehet. A magyar helyzetre fordítva: az új gyógyszerhatóság az indulásakor dönti el, mennyire lesz hiteles. Az indokolt, nyilvános dosszié (3.1) éppen az a „reason giving", amelyet a kötet a közbizalom feltételének tart. Az iparpolitikai szempontok külön feltüntetése pedig a túlzott befolyás kockázatát kezeli.

📖 Forrás: Elias Mossialos, Govin Permanand, Rita Baeten, Tamara K. Hervey (szerk.): Health Systems Governance in Europe — The Role of European Union Law and Policy

6.4.2 Európai Bizottság és OECD: State of Health in the EU 2025

A 2025-ös szintézisjelentés gyógyszerpolitikai fejezete szerint a tagállamok 2020 és 2025 között széles körű reformokkal próbálták javítani a hozzáférést és csökkenteni a betegek terheit. Az uniós technológiaértékelési rendelet (2021/2282) 2025 januárjától közös klinikai értékeléseket vezet be, és sok tagállam ehhez igazítja nemzeti szabályait és intézményeit:

„To ground coverage and pricing decisions on transparent, evidence-informed processes, many EU countries have reinforced their HTA capacity and governance structures."

Vagyis sok uniós ország megerősítette technológiaértékelési kapacitását és irányítási struktúráit, hogy a támogatási és árazási döntések átlátható, bizonyítékokra épülő folyamaton alapuljanak (saját fordítás). Példaként Szlovénia 2025 júliusában létrehozott minőségügyi ügynökségét említi. A jelentés Magyarországot is megnevezi: a korai hozzáférési rendszerek itt már az értékelés lezárulta előtt lehetővé teszik bizonyos terápiák alkalmazását. Hazánkban a felírási visszajelzéshez és ösztönzőkhöz is kötnek költséghatékony gyógyszerválasztást. A magyar országprofil szerint a patikai gyógyszerkiadás valamivel több mint felét a betegek fizetik. Az önálló hatóság felállítása tehát egy európai trend része. A nyilvános dosszié (3.1) pedig az uniós közös értékelés eredményeit a hazai döntéssel együtt teheti láthatóvá.

📖 Forrás: Európai Bizottság / OECD / European Observatory: State of Health in the EU — Synthesis Report 2025: Health Policy Reform Trends in the EU

6.4.3 Pablo Gottret és George Schieber: Health Financing Revisited

A Világbank kézikönyve az egészségfinanszírozás három funkcióját különíti el: a bevételszerzést, a kockázatközösséget és a vásárlást. A szerzők szerint a WHO a stratégiai vásárlást az egészségügyi rendszer teljesítményének központi elemeként azonosította. Ugyanakkor sok országban a passzív, egyszerű utólagos kifizetés dominál, és az átmenet lassú és egyenetlen. A kötet szerint a stratégiai vásárlás és az új szolgáltatói fizetési ösztönzők javították valamelyest a hatékonyságot, de nem szándékolt következményekkel is jártak. A szigorú fejkvóta például a megelőző ellátás visszaesését okozta, az eset alapú fizetés pedig az esetszám felhajtására ösztönzött. Joseph Kutzin elemzését ismertetve a szerzők azt is rögzítik:

„Kutzin’s analysis also highlights the importance of active purchasing, indicating that it is not desirable to simply minimize administrative costs."

Vagyis az aktív vásárlás fontos, és nem kívánatos egyszerűen az adminisztrációs költségek minimalizálására törekedni (saját fordítás). A NEAK „kifizetőhelyből" vásárlóvá alakítása pontosan a passzívból stratégiai vásárlásba való átmenet. A kötet szerint ennek ára van: elemzői munka, adat és informatika. A 3.2 szerinti nevesített kapacitássor ezt az árat teszi láthatóvá. Az előre rögzített értékelés pedig a nem szándékolt hatások korai észlelését szolgálja.

📖 Forrás: Pablo Gottret, George Schieber (World Bank): Health Financing Revisited — A Practitioner’s Guide

6.4.4 OECD és Európai Bizottság: Health at a Glance: Europe 2024

Az OECD kiadványa szerint a legtöbb országban az orvoshiánnyal kapcsolatos fő aggodalom a háziorvosok hiánya, különösen vidéken. Az uniós átlagban 2022-ben az orvosoknak csak nagyjából ötöde volt háziorvos, kétharmaduk szakorvos. A francia példát részletesen bemutatja:

„However, despite these efforts and the provision of various financial incentives for doctors to set up their practices in underserved areas, the measures do not seem to have been sufficient to resolve the issue."

Vagyis Franciaországban a többszakmás egészségházak és az orvoshiányos térségekben letelepedő orvosoknak nyújtott anyagi ösztönzők ellenére sem sikerült megoldani a problémát (saját fordítás). A kiadvány szerint 2023 végére 2500 ilyen egészségház működött, a cél 2027 végére 4000. A magyar orvosi bérekről a kötet rögzíti, hogy a 2021 és 2023 közötti új orvosi szolgálati szerződés három év alatt 120 százalékos emelést hozott. Azt is megjegyzi, hogy a túlóradíjak több országban kimaradnak a jövedelmi adatokból. A magyar tanulság kettős. A tervezett 164 integrált centrum és a stabilizációs csomag ösztönzői a francia egészségházakhoz hasonló eszközök, ezért a körzettérkép (3.3) mérje, hol hatnak. Az alapbér emelése mellett az ügyeleti díj kiszámíthatósága külön kérdés, amelyet a bérstatisztika sem mutat meg.

📖 Forrás: OECD / European Commission: Health at a Glance: Europe 2024

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A befogadási döntések nyilvánossága több európai országban bevett gyakorlat. Az Egyesült Királyságban a NICE (National Institute for Health and Care Excellence) technológiaértékelési útmutatói és a döntést előkészítő bizottsági dokumentumok nyilvánosak. Németországban a független minőségügyi és hatékonysági intézet (IQWiG) a gyártó által benyújtott értékelésekről nyilvános hasznossági értékelést tesz közzé, mielőtt az árról tárgyalnak. A State of Health in the EU 2025-ös jelentése szerint Szlovénia 2025-ben külön ügynökséget hozott létre az uniós technológiaértékelési rendelet végrehajtására. Litvánia törvényi határidőt szabott az ár- és támogatási döntésekre, bár ennek betartása nehézségekbe ütközik. Észtországban 2025-től új nemzeti értékelési útmutató írja elő, hogy a támogatási döntés klinikai és gazdasági értékelésre épüljön. Az alapellátásban az OECD szerint Franciaország csoportpraxisokkal és ösztönzőkkel próbálta kezelni az orvoshiányos térségeket, részleges sikerrel. A közös elem: a hatóság hitelességét az indokolt, időben meghozott és nyilvános döntés adja. Magyarországon az önálló hatóság felállítása erre ad lehetőséget.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Egészségügy

  • E2 — Digitális egészségügyi rendszer
  • E3 — Várólisták transzparenciája
  • E5 — Betegdöntési támogatás
  • E6 — Nővér-megtartási csomag

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G19 — Radikális átláthatóság a gazdasági döntéshozatalban
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)

Területi egyenlőtlenség és vidékpolitika

  • TE4 — Vidéki közszolgáltatási minimum

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A4 — Lobbinyilvántartás

Javasolt új programpont: Nyilvános befogadási dosszié és negyedéves gyógyszerhatósági teljesítményjelentés — az Egészségügy területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 3. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Elias Mossialos, Govin Permanand, Rita Baeten, Tamara K. Hervey (szerk.): Health Systems Governance in Europe — The Role of European Union Law and Policy
  • 📖 Európai Bizottság / OECD / European Observatory: State of Health in the EU — Synthesis Report 2025: Health Policy Reform Trends in the EU
  • 📖 Pablo Gottret, George Schieber (World Bank): Health Financing Revisited — A Practitioner’s Guide
  • 📖 OECD / European Commission: Health at a Glance: Europe 2024

MIAK-belső anyagok:

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 3.
  • Generálás dátuma: 2026. október 3. 11:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~200000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink