I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 28-án az Országgyűlés rendkívüli ülésén egyaránt 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül felfüggesztette Hankó Balázs (Fidesz) volt kulturális és innovációs miniszter, Seszták Miklós (KDNP) volt nemzeti fejlesztési miniszter és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogát. Az ülésen csak a Tisza és a Mi Hazánk képviselői vettek részt. A mentelmi bizottság reggeli ülésén egyik esetben sem született támogató döntés (Hankó ügyében például csak három tag szavazott a felfüggesztésre, a többiek nem szavaztak), ezért a bizottság formálisan a mentelmi jogok fenntartását javasolta. A gyanú Hankó esetében a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) választások előtti pénzosztásával összefüggő hűtlen kezelés, Seszták esetében a Volánbusz-szerződésekhez és buszbeszerzésekhez kötődő hivatali vesztegetés, a miniszterelnök esetében egy 2024-es éjszakai incidensben elvett és a Dunába dobott mobiltelefon. Ugyanazon az ülésen a titkos szavazáson Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölt 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett alulmaradt. Megválasztásához az összes képviselő kétharmadának, a 199 fős Országgyűlésben legalább 133 képviselőnek a szavazata kellett volna. Seszták Miklós a döntés után önként megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol őrizetbe vették. Hankó Balázs viszont órákig a Fidesz-frakció parlamenti irodájában maradt a családjával. Forsthoffer Ágnes házelnök este írásban szólította fel az épület elhagyására, és 19 óra 20 perckor megérkezett az idézés is. Hankót ezután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának budapesti épületében — ahová idézték — vették őrizetbe, majd Kecskemétre szállították, mert az ügyében a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség irányítja a nyomozást.

Az előzmények ismertek: szeptember 22-én Lajtár István legfőbbügyész-helyettes, a legfőbb ügyész jogkörében eljárva, egy napon kérte mindhárom mentelmi jog felfüggesztését. A MIAK erről szeptember 23-i elemzésében az indítványok indokolási mércéjére tett javaslatot. A legfőbb ügyészi tisztség Nagy Gábor Bálint júliusi lemondása óta betöltetlen; Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én javasolta Szathmáryt. A Tisza-frakció már előző héten jelezte, hogy nem támogatja, a sajtóértesülések szerint azért, mert a jelölt testvére érintett az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. Az államfő a szavazás után közölte: a döntést a demokrácia működésének tekinti, a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet állít, és politikai egyeztetést ezután sem kezdeményez.

A MIAK olvasata: a hétfői nap három olyan pontot tett láthatóvá, amelyet ma nem előre rögzített szabály, hanem az adott napi szereplők döntése tölt ki. Nem szabályozott egyértelműen, mi történik a kiadott képviselővel az Országház falain belül; nincs nyilvános elszámolási rend arra, ki és hogyan hoz stratégiai döntéseket egy vezető nélküli ügyészségen; és a kényszerintézkedések okáról a nyilvánosság ma a gyanúsított védőjétől és a politikai szereplőktől értesül, nem a hatóságtól. Ezek a hiányok bármelyik politikai oldalt érinthetik — ezért a szabályt most, a konkrét ügyektől függetlenül érdemes rögzíteni.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A helyzet értelmezéséhez három forrás ad keretet. Joseph Raz (izraeli–brit jogfilozófus, oxfordi professzor, a jogállamiság formális felfogásának egyik meghatározó szerzője) The Authority of Law című kötetében azt írja, hogy a jogállamiság egyik legfontosabb elve: az egyedi hatósági döntéseket nyílt, előre ismert és viszonylag stabil általános szabályoknak kell vezetniük. Ez pontosan az, ami a kiadás utáni órákban hiányzott. Susan Rose-Ackerman (amerikai jogász-közgazdász, a Yale Egyetem professzora, a korrupció politikai gazdaságtanának klasszikus szerzője) Corruption and Government című könyvében rögzíti, hogy a független vádhatóság a korrupció elleni fellépés feltétele, de önmagában nem elég: a független intézménynek magának is elszámoltathatónak kell lennie. Egy megválasztott vezető nélküli ügyészség esetében ez különösen éles kérdés. Az Európa Tanács Emberi jogok európai egyezménye (amelynek betartását a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ellenőrzi — ez nem uniós bíróság) két mércét ad: a szabadságától megfosztott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az okokról, és mindenkit ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét törvényesen meg nem állapították. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Egyik sem foglal állást a gyanúsítottak bűnösségéről, és egyik sem szól bele folyamatban lévő eljárásba: mindhárom a mentelmi jog kiadását követő szakasz eljárási hézagait tölti ki, és ugyanúgy vonatkozna egy mai kormánypárti, mint egy ellenzéki képviselőre.

3.1 Pártsemleges Országház-protokoll a mentelmi jog kiadása utáni órákra (házelnöki szabályzat 30 napon belül, törvényi rögzítés 2026. december 31-ig)

A házelnök a hétfő esti levelében az Országgyűlésről szóló törvényre hivatkozott: az Országgyűlési Őrség ilyen helyzetben nem állíthat elő senkit, és más hatóság megkeresésére sem adhat át senkit a nyomozó hatóságnak; a törvény az őrség elfogási jogát a tettenérésre korlátozza. A szabály célja érthető — a parlament épülete ne válhasson a végrehajtó hatalom terepévé —, de a következménye az volt, hogy egy kiadott képviselő órákig maga dönthette el, mikor hagyja el az épületet. A MIAK azt javasolja, hogy a házelnök — aki az épületbe való belépés és az ott-tartózkodás rendjét a törvény alapján maga szabályozza — 30 napon belül tegyen közzé egy kiadás utáni protokollt: (1) a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat kihirdetésével egyidejűleg a nyomozó hatóság írásban közli a képviselővel és a házelnökkel a tervezett eljárási cselekmény helyét és idejét; (2) a képviselő ettől kezdve legfeljebb meghatározott ideig — például a plenáris vagy bizottsági ülésnap végéig — tartózkodhat az épületben, a frakcióiroda nem kivétel; (3) ha a határidő eltelik, a nyomozó hatóság a házelnök előzetesen közzétett feltételek szerinti, írásos engedélyével, az Országgyűlési Őrség jelenlétében, az ülésteremtől elkülönített térben léphet fel. A protokoll egyszerre két helyzettől véd: a képviselőnek nem kell a munkahelyéről megalázó módon távoznia, a hatóságnak pedig nem kell órákig várnia. Mivel a képviselői jogállás részletszabályai az Alaptörvény 4. cikke szerint sarkalatos törvénybe tartoznak, a törvényi rögzítéshez a jelen lévő képviselők kétharmada kell. Ez önmagában biztosítja, hogy a szabály ne egyetlen többség akaratán múljon. A javaslat az I10 alkotmányossági stressz-teszt logikáját követi, és Raz jogállamisági elvére épül (lásd 6.4.1): az egyedi eset kezelését előre kihirdetett, általános szabály vezesse.

3.2 Elszámoltatható ügyészi átmenet, holtpont-szabály és kötelező jelölti meghallgatás (havi jegyzék azonnal, törvény- és házszabály-módosítás 2026. november 30-ig)

A legfőbb ügyészi tisztség július óta betöltetlen, és a sajtóértesülések szerint az egyik helyettes már nincs hivatalban, a másik pedig decemberben betölti a 65. életévét, amivel szolgálati jogviszonya megszűnik. Közben a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes nyújtja be a mentelmi indítványokat, és az ügyészség vezetése dönt arról is, melyik ügyészség járjon el politikailag érzékeny ügyekben. Ilyen volt most a Fürcht Pál volt főügyész állításaira és az aranykonvoj-ügyre alapított feljelentések átadása a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségnek. Ezek jogszerű lépések lehetnek, de az Alaptörvény 29. cikke szerint a megválasztott legfőbb ügyész számol be évente az Országgyűlésnek; az átmeneti vezetésre ilyen rendszeres elszámolás nincs. A MIAK három lépést javasol. Első: a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes havonta tegyen közzé rövid jegyzéket az e jogkörben hozott döntésekről — mentelmi indítványok, ügyáthelyezések, kijelölések —, a nyomozás adatainak kiadása nélkül. Második: az Országgyűlés november 30-ig fogadjon el a sarkalatos ügyészségi törvényben holtpont-szabályt arra az esetre, ha sem legfőbb ügyész, sem helyettes nincs hivatalban. A szabály előre meghatározott rangsor szerint jelöljön ki korlátozott jogkörű megbízott vezetőt, akinek megbízatása az új legfőbb ügyész megválasztásával automatikusan megszűnik. Harmadik: Baka András szerint indokolt lett volna a jelölt személyes meghallgatása, de erre egyik frakció sem tartott igényt, a Tisza pedig elutasító döntését részletesen nem indokolta. A MIAK már júliusi elemzésében nyilvános meghallgatást javasolt. Most azt kéri, hogy ez ne a frakciók belátásán múljon: a házszabály írja elő, hogy a jelölt a jelölés után 15 napon belül nyilvános bizottsági meghallgatáson vegyen részt. Előtte tegyen írásos érintettségi nyilatkozatot arról, hogy közeli hozzátartozója érintett-e folyamatban lévő büntetőügyben, és ha igen, hogyan zárná ki magát az ügy felügyeletéből. Így a mostanihoz hasonló kérdés nyilvános kizárási tervként kerül a képviselők elé, nem sajtóértesülésként. Rose-Ackerman tétele (lásd 6.4.2) szerint a függetlenség szükséges, de nem elégséges — az átmeneti vezetésnek és a jelölési eljárásnak is elszámoltathatónak kell lennie. A köztársasági elnök jelölési jogkörét a javaslat nem érinti: a jelölés az államfő önálló hatásköre, a választás az Országgyűlésé.

3.3 Az őrizet jogi okának 72 órán belüli közlése a kiadott képviselők ügyében (ügyészségi belső szabályzat 2026. december 31-ig)

A MIAK szeptember 18-i elemzésében már javasolta, hogy a bíróság a letartóztatásról hozott döntéséről nyilvános indokolás-kivonatot tegyen közzé, és hogy a Kormány írott nyilatkozati szabályt fogadjon el a folyamatban lévő büntetőügyekre. A hétfői nap egy korábbi szakaszban mutatott hézagot: az őrizetről nem a bíróság, hanem a nyomozó hatóság vagy az ügyészség dönt, és a bíró elé állításig eltelő időben a nyilvánosság kizárólag a védőtől és a politikai szereplőktől értesül. A büntetőeljárási törvény szerint az őrizet legfeljebb 72 óráig tart, és akkor rendelhető el, ha valószínű, hogy a gyanúsítottal szemben bírói engedélyhez kötött kényszerintézkedést — letartóztatást vagy bűnügyi felügyeletet — kell majd alkalmazni. Hétfőn mindkét volt miniszter önként jelent meg; Hankó védője „illogikusnak" nevezte az őrizetbe vételt, a Legfőbb Ügyészség és az illetékes főügyészség pedig a folyamatban lévő eljárási cselekményről nem adott tájékoztatást. A MIAK azt javasolja, hogy a mentelmi jogtól megfosztott képviselők ügyében az ügyészség 72 órán belül tegyen közzé rövid, egységes közleményt: melyik törvényi ok alapján rendelték el az őrizetet, indítványoz-e bírói engedélyes kényszerintézkedést, és ha igen, mikor dönt róla a bíróság. A közlemény ne ismertesse a bizonyítékokat, és következetesen a „gyanúsított" szóhasználatot kövesse. A javaslat az egyezmény 5. és 6. cikkének mércéjét követi (lásd 6.4.3), és az I1 programpont átláthatósági logikáját terjeszti ki a bíró elé állítás előtti szakaszra.

A három javaslat közös elve, hogy az elszámoltatás hitelét nem a nap látványos eseményei, hanem az előre ismert eljárás adja. Raz felfogásában (lásd 6.4.1) a jogállamiság nem az egyes döntések helyességét garantálja, hanem azt, hogy a hatalom gyakorlása előre kiszámítható legyen — és ez a mérce egyformán köti a mai többséget és a mindenkori ellenzéket.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Országgyűlés A kiadás utáni helyzet kiszámíthatóvá válik; a házelnöknek nem kell ad hoc levélben, az épület elhagyására felszólítva döntenie A túl szigorú protokoll a képviselői munkát is korlátozhatja; ha a feltételeket a többség egyoldalúan szabja meg, az ellenzék joggal tekintheti politikai eszköznek
Igazságügyi rendszer Az átmeneti ügyészségi vezetés döntései nyomon követhetők; a holtpont-szabály kizárja, hogy az ügyészség vezető nélkül maradjon A havi jegyzék a nyomozás taktikai részleteit is felfedheti, ha a közzétételi határ nincs pontosan meghúzva; a holtpont-szabály csökkentheti a nyomást az új legfőbb ügyész gyors megválasztására
Társadalom és közbizalom A 72 órás közlemény a „koncepciós eljárás" és a „bűnös" narratívát egyaránt tényekkel ellenőrizhetővé teszi A hatósági közlemény önmagában is megbélyegző lehet, ha a szóhasználat nem következetes; a gyanúsítottak és a nem gyanúsított szereplők közötti különbség elmosódhat

A fő mérlegelési kérdés a protokollnál az, hogy ki szabja meg a feltételeket. Ha a szabályt a mindenkori többség házelnöke egyedül írja meg, a protokoll maga válik vita tárgyává. Ezért a MIAK azt javasolja, hogy a törvényi rögzítés sarkalatos szinten, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmadával történjen, és a házelnöki szabályzat előzetesen a Házbizottság véleményezésével készüljön. A holtpont-szabálynál a kockázat az, hogy a megbízott vezető tartóssá válik; ezt a korlátozott jogkör (például új főügyészi kinevezés és ügyészségi szervezeti átalakítás tilalma) és az automatikus megszűnés kezeli. A 72 órás közlemény akkor billen át kockázati oldalra, ha az indokolás tartalmi bizonyítékismertetéssé bővül — a javaslat ezért kifejezetten a jogi ok és az eljárási lépés közlésére szorítkozik.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • Protokoll-kihirdetés: a házelnöki kiadás utáni protokoll közzététele 2026. október 29-ig, törvényi rögzítése 2026. december 31-ig. Érdemes követni azt is, hány esetben kellett alkalmazni, és volt-e eltérés tőle.
  • Betöltetlenségi idő: hány napig marad a legfőbb ügyészi tisztség megválasztott vezető nélkül. Javasolt célérték: új legfőbb ügyész megválasztása 2026. november 30. előtt, a helyettesi kör kiürülése előtt.
  • Átmeneti elszámolás: a legfőbb ügyész jogkörében hozott döntésekről szóló havi jegyzékek közzétételi aránya. Javasolt célérték: 100%, első jegyzék 2026. október végéig.
  • 72 órás közlési arány: a mentelmi jogtól megfosztott képviselők ügyében elrendelt őrizetek hány százalékáról jelenik meg 72 órán belül ügyészségi közlemény a jogi okról és a bírói engedélyes kényszerintézkedés indítványozásáról. Javasolt célérték: 100% 2027 első felétől; kiegészítő mutatóként érdemes követni, a bíróság az ilyen ügyekben benyújtott letartóztatási indítványok hány százalékát fogadja el.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése: a mentelmi jog kiadása után ne a napi politikai helyzet döntse el, mi történik a képviselővel, ki vezeti a vádhatóságot, és mit tud a nyilvánosság a szabadságelvonás okáról. Ehhez három előre rögzített szabály kell: egy pártsemleges Országház-protokoll, egy elszámoltatható ügyészi átmenet holtpont-szabállyal és kötelező jelölti meghallgatással, valamint egy 72 órán belüli, egységes közlési mérce a kényszerintézkedésekről. Egyik sem lassítja az elszámoltatást, és egyik sem véd meg senkit az eljárástól.

A javaslat két MIAK-alapértéket érint. Az elszámoltathatóság azért, mert az ügyészség átmeneti vezetése és a kényszerintézkedési döntések ma úgy születnek, hogy utólag nehéz számonkérni őket; a havi jegyzék és a 72 órás közlemény ezt teszi lehetővé. Az ideológiamentesség azért, mert a hétfői napon mindkét oldal kész ítéletet mondott: a kormányoldal az „Út a börtönbe program" felgyorsulásáról, az ellenzék „önkényről" és „koncepciós eljárásról" beszélt. Mindkét keretezés az ártatlanság vélelmét terheli, csak ellenkező irányból. A Kormányra vonatkozó nyilatkozati szabályt a MIAK szeptember 18-án már javasolta; ugyanezt a fegyelmet az ellenzéki frakciók szóvivőitől is joggal lehet várni. Az előre rögzített szabály az egyetlen mérce, amely mindkét oldalt ugyanúgy köti.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a hangsúly a tények és a számok részletezésén volt. A 444.hu külön cikkben közölte a mentelmi bizottsági tag felszólalása alapján a Seszták elleni indítvány tételes összegeit, és egy másikban a legfőbbügyész-jelölt elutasításának hátterét, kiemelve, hogy decemberre vezető nélkül maradhat a Legfőbb Ügyészség. A Telex a házelnök levelét hozta részletesen — „az ország háza nem lehet búvóhely" keretben —, és egy másik cikkben Hankó őrizetbe vételének menetét, a védő kritikájával együtt. A Népszava a Fidesz-közeli Hír TV-re hivatkozva számolt be arról, hogy Hankó volt államtitkárát is gyanúsítottként hallgatták ki, és idézte a volt egészségügyi államtitkár „koncepciós eljárásról" szóló állítását. A HVG a nap összefoglalója mellett előfizetői elemzésben vizsgálta, mi vár a miniszterelnökre mentelmi jog nélkül (a cikk nem volt publikusan letölthető, csak a bevezetője).

A közéleti sávban a 24.hu a legteljesebb tényanyagot adta a szavazásokról és az ügyészségi közleményekről, és külön cikkben tette fel a kérdést, mit tehetnek a hatóságok, ha egy képviselő nem hajlandó elhagyni a parlamentet (a cikk nem volt publikusan letölthető, csak a bevezetője). A lap az államfő reakcióját is részletesen idézte, köztük azt a kritikáját, hogy a frakciók nem hallgatták meg a jelöltet. Az Index ironikus hangon azt emelte ki, hogy a Fidesz elnökének közösségi oldalán a Hankóval való szolidaritásról szóló bejegyzés akkor jelent meg, amikor a volt miniszterelnök Belfastban a válogatott mérkőzését nézte. Egy másik cikkében az aranykonvoj-ügy szegedi kijelölését tárgyalta. Az ATV a védő nyilatkozata mellett a Fidesz- és KDNP-frakcióvezetők „politikai hajtóvadászatról" szóló állítását és a miniszterelnök gúnyos reakcióját is közölte. A gazdasági sávban a Portfolio tárgyilagos, idézetekre épülő formában az államfő nyilatkozatát emelte ki: a következő legfőbb ügyésznek a törvényt kell szolgálnia, nem a kormány, az ellenzék vagy az államfő elvárásait.

A konzervatív, az előző kormánypártokhoz közel álló sávban a Magyar Nemzet a Fidesz elnökének üzenetét állította középpontba, amely szerint „a tiszás önkényurak" nem fogják megtörni a nemzeti oldal közösségét; a lap kapcsolódó anyagai a Hankó család búcsújának emberi oldalát hangsúlyozták. A cikk a jogi tényállás részleteit — a gyanú tartalmát, az összegeket — nem bontotta ki, a hangsúly a politikai üldöztetés keretén volt. A Mandinernél ezen a napon a témában friss cikket nem találtunk.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Mentelmi jog felfüggesztése (Hankó, Seszták, Magyar — mindhárom) 139 igen, 0 nem, 0 tartózkodás Országgyűlés, 2026. szeptember 28. (24.hu, 444.hu)
A mentelmi bizottság állásfoglalása Hankó ügyében 3 igen, a többi tag nem szavazott; támogató döntés egyik ügyben sem született — formálisan a mentelmi jogok fenntartását javasolta Országgyűlés mentelmi bizottsága, 2026. szeptember 28. (444.hu, 24.hu)
Szathmáry Zoltán legfőbbügyész-jelölt (titkos szavazás) 0 igen, 138 nem, 1 tartózkodás Országgyűlés, 2026. szeptember 28. (444.hu)
A megválasztáshoz szükséges szavazat az összes képviselő kétharmada: legalább 133 Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés; 199 fős Országgyűlés
A jelölés időpontja 2026. szeptember 21. 24.hu
Hankó Balázs ügye (gyanú szerint) 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány, 1079 támogatási döntés, 2025. szeptember 3. – 2026. március 30. Ügyészségi közlés (Telex, 444.hu)
Seszták Miklós ügye (indítvány szerint) összesen 12,6 milliárd forint jogtalan előny, ebből a Volánbusz-szerződések kapcsán 7,076 milliárd forint (2015. május – 2018. július) Mentelmi bizottsági ismertetés (444.hu)
Az őrizet felső határa 72 óra, a bírói engedélyes kényszerintézkedésről hozott döntésig 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

Közjogi keretként négy rendelkezés érintett. Az Alaptörvény 4. cikke szerint a képviselőt mentelmi jog illeti meg, jogállásának részletszabályait sarkalatos törvény határozza meg. A 29. cikk szerint az ügyészség önálló alkotmányos szerv — nem része az igazságszolgáltatásnak, amely a bíróságok hatalmi ága. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre, és a legfőbb ügyész évente beszámol az Országgyűlésnek. A büntetőeljárási törvény szerint a mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben kényszerintézkedés csak a mentelmi jog felfüggesztése után alkalmazható, és senki sem tekinthető bűnösnek, amíg ezt a bíróság jogerős határozata meg nem állapítja. Az Országgyűlésről szóló törvény az Országgyűlési Őrség elfogási jogát a tettenérés esetére korlátozza, az épületbe való belépés és az ott-tartózkodás rendjét pedig a házelnök szabályozza.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — az alkotmányossági stressz-teszt, a bírósági döntések átláthatósága és a jogszabályi hatásvizsgálat, a sarkalatos törvénymódosítások előkészítésénél (programpont ID: I10, I1, I3);
  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a fékek és ellensúlyok mérhetővé tétele, az ügyészség mint mért intézmény (programpont ID: A6);
  • Közbiztonság és rendészet (programpontok) — a nyomozó hatóságok fellépésének elszámoltathatósága és belső felügyelete a kiemelt ügyekben (programpont ID: KB6, KB7).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Joseph Raz: The Authority of Law

Raz a jogállamiságot formális elvként értelmezi: nem azt kéri a jogtól, hogy minden döntés igazságos legyen, hanem azt, hogy az emberek előre tudják, mihez igazodjanak. Elismeri, hogy a jogrendszer nem működhet egyedi döntések — hatósági utasítások, engedélyek, intézkedések — nélkül, de ezeknek is keretet kell kapniuk. Kulcsmondata szerint:

„az egyedi jogi aktusok meghozatalát nyílt és viszonylag stabil általános szabályoknak kell vezetniük"

A szerző azt is hozzáteszi, hogy a jogállamiságnak alávetett kormányzat nem változtathatja meg a jogot visszamenőleg, hirtelen vagy titokban, amikor ez az érdekeit szolgálja. A hétfői Országház-helyzetre alkalmazva: a házelnöki felszólítás, a frakcióiroda körüli várakozás és az este érkező idézés mind egyedi döntések voltak, amelyeket nem előzetesen kihirdetett általános szabály vezetett. A 3.1 javaslat pontosan ezt a hiányzó általános szabályt pótolja, még mielőtt a következő esetben a szerepek felcserélődnének.

📖 Forrás: Joseph Raz: The Authority of Law

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a hatalom korlátozásának eszközeit elemezve úgy látja, hogy a független ügyészi és bírói intézmények a korrupcióellenes fellépés legkevésbé problematikus elemei — de csak akkor, ha maguk is mentesek a korrupciótól és a pártpolitikai kinevezésektől. A tételét egyetlen mondatban foglalja össze:

„A függetlenség szükséges, de nem elégséges."

A szerző máshol hozzáteszi, hogy a mintaszerű korrupcióellenes törvények sok országban hatástalanok maradnak, ha a vádhatóság és a bíróságok működése nem hiteles. A mostani magyar helyzetben ez azt jelenti, hogy az ügyészség függetlensége — amelyet az államfő is hangsúlyozott — nem helyettesíti az elszámolást: egy megválasztott vezető nélküli, átmeneti vezetéssel működő szervezet stratégiai döntéseinél az elszámoltathatóságot külön kell megszervezni. A 3.2 javaslat havi jegyzéke és holtpont-szabálya ezt a hiányt tölti ki.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.4.3 Európa Tanács: Az emberi jogok európai egyezménye

Az egyezmény 5. cikke a szabadsághoz való jogot védi: szabadságelvonás csak törvényben meghatározott eljárás szerint, megalapozott gyanú alapján lehetséges, és a letartóztatott személyt haladéktalanul tájékoztatni kell az okokról, majd haladéktalanul bíró elé kell állítani. A 6. cikk (2) bekezdése az ártatlansági vélelmet rögzíti:

„Minden bűncselekménnyel vádolt személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították."

Az egyezmény ezzel két irányban is mércét ad. A hatóságnak közölnie kell, miért vont el valakit a szabadságától — ezt ma a gyanúsított maga tudja meg, a nyilvánosság viszont csak a védő és a politikusok nyilatkozataiból értesül. Ugyanakkor a közlés nem mehet át előzetes ítéletbe. A 3.3 javaslat 72 órás közleménye ezért a jogi okra és az eljárási lépésre szorítkozik, és kifejezetten a „gyanúsított" szóhasználatot írja elő. Ez a mérce a kormányoldali „börtönbe" retorikára és az ellenzéki „koncepciós per" állításra egyformán vonatkozik.

📖 Forrás: Európa Tanács: Az emberi jogok európai egyezménye (5. és 6. cikk)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság 2014-es jelentése a parlamenti mentelmi jogról azt rögzíti, hogy a mentelmi jog felfüggesztésénél az átláthatóság, a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a pártatlanság eljárásjogi elvei az irányadók. A jelentés az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportjának (GRECO) tapasztalatára hivatkozva megállapítja, hogy a vizsgált 49 ország körülbelül felében vagy egyáltalán nem voltak szabályok a mentelmi jog felfüggesztésének feltételeire és eljárására, vagy ezek nyilvánvalóan elégtelenek voltak. A GRECO ezért következetesen konkrét, világos és objektív szabályok elfogadását ajánlja, határidőkkel és indokolási kötelezettséggel. A jelentés azt is bemutatja, hogy több nyugat-európai ország szűkítette a mentelmi jog körét: Olaszország 1993-ban, Franciaország 1995-ben alkotmánymódosítással tette lehetővé, hogy a képviselők ellen parlamenti előzetes hozzájárulás nélkül induljon büntetőeljárás, és a francia szabály a védelmet lényegében a letartóztatás alóli mentességre szűkítette. A magyar vitában felmerült szűkítési javaslat tehát nem példa nélküli. A nemzetközi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a szűkítés mellé a kiadás utáni eljárás részletes, előre rögzített szabályai is kellenek. Ennek a hétfői nap a gyakorlati próbája volt.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Igazságszolgáltatás

  • I10 — Alkotmányossági „stressz-teszt"
  • I1 — Bírósági átláthatóság
  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése

Közbiztonság és rendészet

  • KB6 — Rendőrségi etikai kódex és elszámoltathatóság
  • KB7 — Korrupcióellenes belső felügyeleti reform

Javasolt új programpont: A mentelmi jog kiadása utáni eljárásrend és a kényszerintézkedési közlési mérce — az Igazságszolgáltatás területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 29. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Joseph Raz: The Authority of Law
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Európa Tanács: Az emberi jogok európai egyezménye
  • 📖 Magyarország Alaptörvénye (4. és 29. cikk)
  • 📖 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I10, I1, I3)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A6)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közbiztonság és rendészet (programpontok; programpont ID: KB6, KB7)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 29. — 1. téma, pontszám: 87/100
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 24., 25. és 28. — a mentelmi ügyekről és a legfőbbügyész-választásról szóló korábbi témák (háttér)

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 29.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 29. 08:40 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 204000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink