I. rész — Helyzetkép

2026. szeptember 28-án, hétfőn a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) nyilvánosságra hozza azt a négy ügyet, amelyet elsőként vesz át más hatóságoktól. A mai időpontot Unger Anna, a hivatal augusztus végén az Országgyűlés által megválasztott elnöke jelölte meg szeptember 18-án, a HVG Címlapsztori rendezvényén. Akkor csak annyit mondott, hogy „négy, nagyon jó” ügyről van szó. A Telex, a Népszava és az ATV által átvett MTI-összefoglaló szerint a hivatal csak olyan ügyet vehet át, amelyben már legalább egy feljelentés történt, a kiválasztásról pedig Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt. A hivatal büntetőeljárási jogosultságai szeptember 27-én, vasárnap léptek életbe. Az mnvvh.hu oldalon közzétett tájékoztatás szerint a bejelentés előtt azokat a szerveket is értesítik, amelyektől az ügyeket átveszik. A hivatal célja a tájékoztatás szerint nem kizárólag a büntetőjogi felelősség vizsgálata, hanem a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása, biztosítása és visszaszerzése. E sorok írásakor, hétfő reggel a négy ügy neve még nem ismert. Ez az elemzés ezért nem az ügyeket minősíti, hanem azt a mércét rögzíti, amelyhez a mai bejelentés mérhető.

A bejelentést erős politikai keret veszi körül. Magyar Péter miniszterelnök vasárnap este azt írta, hogy a Tisztítótűz művelet keretében hétfőn „megkezdődik a partraszállás”, és az Országgyűlés „két korrupt politikust átad a nyomozóknak”. Jogi értelemben ugyanazon a napon az Országgyűlés rendkívüli ülésen a legfőbb ügyész helyettesének indítványára két volt miniszter és maga a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztéséről dönthet. A mentelmi jog felfüggesztése az eljárás lehetővé tétele, nem a bűnösség megállapítása. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Hír TV-ben a hivatalt ÁVH-nak (a Rákosi-korszak politikai rendőrsége) nevezte, és azt mondta, a munkatársak nevét nyilvánosságra hozzák. Unger Anna erre azt válaszolta, hogy a munkatársak megfélemlítése esetén a hivatal jogi lépéseket tesz. Ugyanezen a reggelen a 24.hu közölte a Külügyminisztérium adatait: az előző ciklusban 286,9 millió forintot fizettek ki olyan magánrepülőkért, amelyekkel Szijjártó Péter volt miniszter végül nem utazott. Ugyanezt az adatot a tárca korábban a külkapcsolatokra hivatkozva tagadta meg. A HVG szeptember 24-én 33 olyan ügyet gyűjtött táblázatba, amelyben feljelentés született.

Az NVVH felállításáról, vezetőjének kiválasztásáról és első éves mutatóiról a MIAK már több elemzést közölt (Unger Anna jelölése, Az NVVH elindul, ügyállapot-nyilvántartás). A mai nap új: az intézmény most először lép a nyilvánosság elé konkrét ügyekkel. A MIAK olvasata szerint a hivatal hitelessége ma kevésbé azon múlik, melyik négy ügyet választja, mint azon, hogyan mutatja be őket: tényekkel és számokkal, vagy nevekkel és jelzőkkel. Az első bejelentés formája precedens lesz minden következőre, és minden következő kormány alatt is.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három klasszikus és empirikus forrás adja az értelmezési keretet. Montesquieu (francia jogfilozófus, a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus szerzője) The Spirit of the Laws című művében azt írja, hogy mérsékelt kormányzat alatt a vagyonelkobzás bizonytalanná teszi a tulajdont, ezért szűk bűncselekményi körre kell korlátozni. Figyelmeztet arra is, hogy ha a hatalom maga élvezi az elkobzás hasznát, akkor egyszerre bíró és fél. Robert Klitgaard (amerikai közgazdász, a korrupcióellenes intézménytervezés egyik alapművének szerzője) Controlling Corruption című könyvében a „nagy hal” elvet írja le: egy új korrupcióellenes szerv hitelességét az első, magas rangú ügyek adják, a közvélemény pedig a hatékonyságot az eljárás alá vontak rangjával méri. Susan Rose-Ackerman (a Yale Egyetem jog- és politikatudomány-professzora, a korrupció politikai gazdaságtanának kutatója) Corruption and Government című könyve a hongkongi korrupcióellenes bizottság példáján mutatja be, hogyan védték a munkatársakat intézményi szabályokkal, és miből lehetett a hitelesség növekedését kimutatni. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a mai bejelentés formáját, a második az ügyátvétel eljárási garanciáit, a harmadik a siker mérőszámát rögzíti.

3.1 Egységes ügykártya nevek nélkül (a mai bejelentéstől, a kiválasztási szabályzat közzététele 30 napon belül)

A MIAK azt javasolja, hogy az NVVH mind a négy ügyet egyforma szerkezetű, rövid ügykártyán mutassa be, és ezt a formát minden későbbi bejelentésnél tartsa meg. Az ügykártya hat elemet tartalmazzon: (1) az ügy tárgyát a közpénz oldaláról leírva, vagyis melyik szerződés, támogatás vagy vagyonátruházás, melyik időszakban, melyik állami szerv kötelezettségvállalásával; (2) a feljelentés időpontját és azt, melyik hatóságtól veszi át az ügyet a hivatal; (3) az eljárás szakaszát, például hogy van-e már gyanúsított, de név nélkül; (4) a becsült érintett közvagyon összegét a becslés forrásával; (5) a már biztosított, vagyis zárolt vagy lefoglalt vagyon összegét, ha van ilyen; (6) a kiválasztás indokát előre rögzített szempontok szerint. Ilyen szempont a kár nagysága, a vagyon biztosíthatósága, az elévülés kockázata és az ügy mintaértéke. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ügy hasonló, visszatérő konstrukciók feltárását is segíti. Az ügykártyán ne szerepeljen olyan természetes személy neve, akit a hatóság nem gyanúsított meg, és a gyanúsítottakat se minősítse jelző. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 1. §-a szerint senki sem tekinthető bűnösnek, amíg ezt a bíróság jogerős határozata meg nem állapítja. A törvény a nyilvánosság tájékoztatásának korlátait is rögzíti. A bejelentés hangja a hivatalé legyen, ne a kormányé: a „partraszállás” politikai beszéd, a hivatal nyelve az ügykártya. Klitgaard elve szerint (lásd 6.4.2) az első ügyek a hivatal komolyságát bizonyítják. Épp ezért a kiválasztás indokát is közölni kell, különben a „nagy hal” kiválasztása politikai döntésnek látszik. A négy ügy és a HVG által összegyűjtött 33 ügy közötti különbségtétel is így lesz érthető. A javaslat az A10 független vizsgálati hivatal és az A1 közpénz-dashboard adatlogikájára épül.

3.2 Indokolt, felülvizsgálható ügyátvétel és a munkatársak intézményi védelme (az első átvételekkel egyidejűleg)

Az NVVH már folyamatban lévő ügyekbe kapcsolódik be. Ez a legsérülékenyebb pont: ha az átvétel körül eljárási hiba történik, az a későbbi bírósági szakaszban az egész ügyet veszélyeztetheti. A MIAK ezért azt javasolja, hogy minden ügyátvételről írásbeli, indokolt döntés szülessen, és ezt kapja meg az ügyet addig vivő hatóság, a károsult állami szerv, valamint a terhelt és a védő. A döntés rögzítse, milyen iratokat, lefoglalt vagyontárgyakat és folyamatban lévő határidőket vesz át a hivatal, átadási jegyzőkönyvben. Ez zárja ki, hogy ugyanabban az ügyben két hatóság párhuzamosan nyomozzon, vagy hogy a határidők az átadás közben elvesszenek. Az átvételi döntés legyen független fórum előtt felülvizsgálható. Az Index szeptember 28-i véleménycikke azt állítja, hogy a hivatal egyes döntései felett nincs bírói kontroll. Ha ez így van, a MIAK azt javasolja, hogy a következő törvénymódosítás ezt pótolja. A bírói fenntartás nem gyengíti a hivatalt, hanem megóvja az ügyeit a későbbi megsemmisítéstől. A munkatársak névsoráról a MIAK álláspontja egyértelmű: a hivatal vezetőinek neve ma is nyilvános, a nyomozóké nem kell, hogy az legyen. Az elszámoltathatóságot nem a személyes kitettség, hanem a döntések visszakövethetősége adja: minden eljárási cselekményt azonosítható, a bíróság és a védelem számára megismerhető személy végezzen. Rose-Ackerman leírása szerint (lásd 6.4.3) a hongkongi bizottság munkatársait intézményi szabályok védték. A javaslat az A6 fékek és ellensúlyok és az I4 függetlenségi programpont logikáját viszi át az új hivatalra.

3.3 Bejelentéskori bázisérték és megtérülési arány mint a siker mérőszáma (a mai bejelentéstől, negyedéves közzététellel)

A MIAK azt javasolja, hogy a hivatal a négy ügy mindegyikénél a mai bejelentés napjára rögzítsen egy bázisértéket: a becsült kárt és a már biztosított vagyont. Ehhez képest negyedévente tegyen közzé öt adatot ügyenként: a biztosított vagyon összegét, a vádemelés megtörténtét, a jogerős ítéletet, a jogerősen elrendelt vagyonelkobzás vagy megítélt polgári jogi igény összegét, és a ténylegesen az államhoz visszakerült összeget. A hivatal fő mutatója a megtérülési arány legyen, vagyis a ténylegesen visszakerült összeg és a bejelentéskor becsült kár hányadosa. Ne az indított vagy átvett ügyek száma legyen a mérce, és ne is a bejelentett összegek nagysága. A Portfolio vendégszerzője, Fodor Balázs Gábor büntetőjogász szerint a vagyonbiztosítási és vagyonelkobzási statisztikák ma töredezettek, ezért a vagyonvisszaszerzés eredményessége gyakorlatilag nem ellenőrizhető. A bázisérték ezt a hiányt pótolja az első négy ügyben. Unger Anna maga is úgy fogalmazott az Index beszámolója szerint, hogy a társadalomban erősebb a büntetőjogi felelősségre vonás iránti igény, mint az eltűnt vagyon visszaszerzése iránti, a hivatalnak azonban az utóbbi legalább ennyire fontos feladata. A mérőszámnak ezt a súlypontot kell tükröznie. Montesquieu figyelmeztetése (lásd 6.4.1) egy további szabályt is indokol. A visszaszerzett vagyon ne a hivatal költségvetését vagy a munkatársak jutalmát növelje, hanem a központi költségvetésbe vagy a károsult állami szervhez kerüljön. Így a hivatalnak nem fűződik anyagi érdeke az elkobzáshoz, és nem válik a saját ügyében bíróvá. A javaslat a KI8 eredményalapú hatékonyságmérési programpontot alkalmazza egyetlen hivatalra, az adatok pedig az A1 közpénz-dashboardon jelenhetnek meg.

A három javaslatot egyetlen elv köti össze: egy erős jogkörű hivatalnak minden olyan lépése legyen ellenőrizhető, amely nem veszélyezteti a nyomozást. Az ügykártya a nyilvánosságnak szól, az indokolt átvétel a bíróságnak, a megtérülési arány a költségvetésnek. Klitgaard és Montesquieu ugyanarra a feszültségre mutat: az új hivatalnak gyorsan kell hitelességet szereznie, de a látványos kezdés és az anyagi érdekeltség éppen a hitelességét ássa alá, ha nincs mellette szabály.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Jogállamiság Az egységes, név nélküli ügykártya és az indokolt ügyátvétel csökkenti annak esélyét, hogy a bíróság később eljárási hiba miatt semmisítse meg az ügyeket A túl szűkszavú ügykártya titkolózásnak tűnhet, és a hiányt a politikai kommunikáció tölti ki
Közpénzek A bázisérték és a megtérülési arány megmutatja, mennyi vagyon kerül ténylegesen vissza A jogerős eredmény évekig tart, az első negyedévekben a mutató közel nulla lesz, és ez kudarcnak látszhat
Közigazgatás Az átadási jegyzőkönyv kizárja a párhuzamos nyomozást és a határidők elvesztését Az átvétel adminisztratív terhe lassíthatja az első ügyeket
Munkatársak Az intézményi védelem és a döntések visszakövethetősége csökkenti a személyes megfélemlítés hatását Ha a névsor később mégis kiszivárog, a védelem hiánya a felvételt is nehezíti
Közélet A vita a nevekről és a jelzőkről az összegekre és az eljárási szakaszokra tolódik A politikai szereplők a hivatal mércéjétől függetlenül tovább használhatják a harcias keretezést

A fő dilemma az idő. A megtérülési arány a legőszintébb mutató, de a leglassabb is: vádemelés, első- és másodfokú ítélet, majd végrehajtás következik, és a visszakerült összeg évekig alacsony marad. Ha a hivatal csak ezt közli, a közvélemény türelmetlensége a hivatalt a látványos bejelentések felé tolhatja. Ha viszont csak a biztosított vagyont közli, az a felgyorsított, de később bíróságon elbukó zárolásokat jutalmazza. Ezért kell a két számot együtt és ügyenként közölni: a biztosítási arány a gyorsaságot, a megtérülési arány az eredményt mutatja, és a kettő közötti különbség idővel maga is mérce lesz. A MIAK háttéranyaga az átláthatósági paradoxonra is figyelmeztet: ha a nyilvánosság sok bejelentést lát, de kevés eredményt, az nem bizalmat, hanem cinizmust termel. A második kockázat a politikai keret. A hivatal nem felel azért, amit a miniszterelnök vagy az ellenzék mond róla. Azért viszont felel, hogy a saját közléseiben ne vegye át ezt a nyelvet, mert a bíróság előtt a hivatal közlései számítanak.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja követésre:

  • Az ügykártya teljessége: a mai bejelentésben a négy ügy közül hánynál szerepel mind a hat elem (tárgy, átadó hatóság, eljárási szakasz, becsült kár forrással, biztosított vagyon, kiválasztási indok). Javasolt célérték: mind a négynél, a kiválasztási szabályzat pedig 30 napon belül nyilvános.
  • Név nélküli közlés: a hivatal saját közleményeiben hány olyan természetes személy neve jelenik meg, akit a hatóság nem gyanúsított meg. Javasolt célérték: nulla.
  • Biztosítási arány hat hónap után: a négy ügyben biztosított vagyon a bejelentéskor becsült kár hány százaléka. Érdemes negyedévente, ügyenként követni.
  • Megtérülési arány 24 hónap után: a ténylegesen az államhoz visszakerült összeg a bejelentéskor becsült kár hány százaléka, a jogerős döntések számával együtt. Érdemes 2028 szeptemberében nyilvánosan értékelni.
  • Az átvételi döntések felülvizsgálata: hány átvételi döntést támadtak meg, és ezek közül hányat tartott fenn a felülvizsgálati fórum. Érdemes évente közölni.

5.2 Összegzés

A MIAK azt kéri az NVVH-tól, hogy a mai bejelentéssel ne csak négy ügyet, hanem egy mércét is tegyen közzé. Minden ügyet ugyanabban a formában mutasson be: közpénz, összeg, eljárási szakasz és kiválasztási indok szerint, nevek és minősítések nélkül. Az ügyátvételről hozzon indokolt, felülvizsgálható döntést, a munkatársait pedig intézményi szabályokkal védje, ne a névsor titkosításával vagy közzétételével. A siker mércéjét a mai napra rögzítse: a bejelentéskor becsült kárhoz képest mennyi vagyon kerül vissza jogerősen, és ebből semmi ne a hivatal saját költségvetését gyarapítsa. A kormánytól és az ellenzéktől a MIAK azt kéri, hogy a hivatal munkáját ezen a mércén mérjék, ne a bejelentések hangereje alapján.

Két MIAK-alapérték mozog itt. Az elszámoltathatóság azért, mert egy vagyonvisszaszerzési hivatal akkor tud másokat elszámoltatni, ha a saját eredménye is számszerűen ellenőrizhető, a döntései pedig felülvizsgálhatók. Az ideológiamentesség azért, mert az ügykártya, az átvételi szabály és a megtérülési arány oldalfüggetlen: ugyanúgy alkalmazható lenne, ha egy következő kormány hivatala vizsgálná a mostani kormány idején kötött szerződéseket.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a Telex és a Népszava az MTI összefoglalóját vette át, tárgyszerűen, a „négy, nagyon jó” ügy idézetére és a Fidesz névsor-követelésére építve. A Népszava a parlament aznapi ülésnapjával együtt tárgyalta a bejelentést. A HVG előfizetői (HVG360) rovatában táblázatos, adatvezérelt keretet választott. Érvelése szerint az előző ciklus korrupciós módszerei „néhány kaptafára” készültek, ezért egy-egy ügytípusban akár egyetlen feltárt eset is sorozatos eljárásokat alapozhat meg. A 444.hu nem a hivatalt, hanem a vizsgált vagyonokat helyezte előtérbe: Matolcsy Ádám nyári vagyonszerzéseiről írt, a jegybanki alapítványok ügyében zajló nyomozással párhuzamosan (a cikk teljes terjedelmében előfizetői tartalom). Ez a keretezés a vagyonbiztosítás sürgősségét hangsúlyozza.

A közéleti sávban a 24.hu két szálat hozott előtérbe: a miniszterelnök „partraszállás”-bejegyzését és Orbán Viktor ÁVH-hasonlatát. Ugyanaznap ez a lap szerezte meg a Külügyminisztérium magánrepülős kötbéradatait is. Az Index részletes kötbértáblát közölt, és egy véleménycikkben Fodor Gábor élesen kritikus keretet adott: a hivatalt a bírói kontroll hiánya és a politikai bosszú légköre felől tárgyalta, Baka András köztársasági elnök ENSZ-beszédére hivatkozva, amely szerint az igazságszolgáltatás nem válhat politikai fegyverré. Az ATV azt emelte ki, hogy a hivatal elnöke azonnal visszautasította a munkatársak megfélemlítését.

A gazdasági sávban a Portfolio a hírfolyamában a hivatal első bejelentését a mentelmi ügyekkel és a legfőbb ügyész megválasztásával együtt tárgyalta. A lap véleményrovatában Fodor Balázs Gábor büntetőjogász szerint nem az új intézmény, hanem a mérhető eredmény lesz a vagyonvisszaszerzés valódi próbája. Ez a keretezés áll a legközelebb a MIAK 3.3 pontjához.

A konzervatív sávban a Magyar Nemzet és a Mandiner hétfő reggeli nyitóoldalán a hivatal első ügyei nem szerepeltek a kiemelt témák között. Az ellenzéki álláspont ezen a napon főként a más lapok által idézett Fidesz-közleményen és Orbán Viktor Hír TV-interjúján keresztül jelent meg: a munkatársak kilétének nyilvánosságra hozatalát és a „jogállamiságon kívüli eljárások” későbbi számonkérését helyezte előtérbe. A MIAK szempontjából ez a keretezés érdemi kérdést vet fel, csak rossz választ ad rá: a hivatal elszámoltathatósága valóban kérdés, de azt a döntések felülvizsgálhatósága biztosítja, nem a munkatársak személyes kitettsége.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Az NVVH büntetőeljárási jogosultságainak életbelépése 2026. szeptember 27. 24.hu, Telex, mnvvh.hu, 2026. szeptember 27–28.
Az első ügyek megnevezésének napja 2026. szeptember 28. Unger Anna, HVG Címlapsztori, 2026. szeptember 18. (MTI, Telex, Népszava, ATV)
Első körben átvett ügyek száma 4, más hatóságoktól átkért ügy MTI, 24.hu, 2026. szeptember 28.
Az átvétel feltétele legalább egy feljelentés az ügyben Unger Anna (MTI, Telex, ATV)
A kiválasztásról döntő vezető Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes MTI, Telex, ATV
Az elnök és a nyomozati elnökhelyettes megválasztása 2026. augusztus vége, Országgyűlés 24.hu, Index
Feljelentett ügyek a HVG összesítésében 33 HVG, 2026. szeptember 24.
Igénybe nem vett magánrepülők költsége, 2022–2026 286,9 millió forint, 8 tétel Külügyminisztérium adatai, 24.hu, 2026. szeptember 28.
A legdrágább tétel 89 millió forint (kairói út, 2024. szeptember) 24.hu, HVG, Index, 2026. szeptember 28.
Különgépek bérlése összesen, 2022–2026 4,97 milliárd forint (a miniszteri kiküldetések 6,3 milliárd forintos összköltségéből) Külügyminisztérium adatai, Index, Népszava, 2026. szeptember 28.
A Külügyminisztérium feljelentése különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, 2026. szeptember közepén Orbán Anita külügyminiszter (HVG, 2026. szeptember 28.)
Az ártatlanság vélelme senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapítja Be. 1. §
A nyilvánosság tájékoztatásának korlátai a tájékoztatás megtagadandó többek között, ha az eljárás eredményességét vagy az abban részt vevők jogainak befolyásmentes gyakorlását veszélyeztetné Be. 109. § (1) bekezdés

A számokhoz egy megjegyzés tartozik. A magánrepülős adat nem az NVVH ügye, és ez az elemzés nem is állítja, hogy az lenne. Azért szerepel itt, mert jól mutatja a közzétételi mérce jelentőségét: ugyanaz az adat, amelyet egy évvel ezelőtt a külkapcsolatokra hivatkozva megtagadtak, most tételesen, forrásmegjelöléssel nyilvános. Egy vagyonvisszaszerzési ügy bázisértékének is ilyen tételesnek kell lennie.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok és háttéranyag) — a független vizsgálati hivatal működési szabályai, a közpénz-dashboard adatlogikája, a fékek és ellensúlyok, valamint az átláthatósági paradoxon (programpont ID: A1, A6, A10);
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — az ügyátvételi döntések felülvizsgálhatósága és a függetlenségi garanciák, valamint az ügykártya-szabály hatásvizsgálata a hivatalról szóló törvény következő módosításánál (programpont ID: I3, I4);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — eredményalapú hatékonyságmérés egyetlen hivatalra alkalmazva: bázisérték, negyedéves közzététel, megtérülési arány (programpont ID: KI8).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Montesquieu: The Spirit of the Laws

Montesquieu a vagyonelkobzást a kormányzati formák szerint értékeli. Despotikus rendszerben, ahol a közpénzek elsikkasztása természetes, az elkobzás a fejedelem hasznos bevételi forrása. Mérsékelt kormányzat alatt viszont egészen más a helyzet:

„Az elkobzás bizonytalanná tenné a tulajdont, kifosztaná az ártatlan gyermekeket, és egy egész családot tenne tönkre egyetlen bűnös megbüntetése helyett.”

Montesquieu ezért azt tartja bölcsnek, hogy az elkobzást meghatározott bűncselekményekre korlátozzák. Egy másik helyen azt írja, hogy ha a fejedelem gyakran élvezi az elkobzás hasznát, akkor a büntetőügyek eldöntésében „egyszerre bíró és fél” lenne. A nagy politikai fordulatok utáni elszámolásról pedig azt írja, hogy a nagy büntetések és nagy változások szükségképpen túlzott hatalmat adnak egyes polgárok kezébe. Ilyenkor bölcsebb inkább az enyheség, mint a szigor felé tévedni, mert a feladat nem a lázadó, hanem a lázadás felszámolása. Minél hamarabb vissza kell térni a rendes kormányzáshoz, ahol mindenkit a törvény véd. A magyar vagyonvisszaszerzésre ebből két szabály következik. Az első, hogy a visszaszerzés a bűncselekményből származó vagyonra irányuljon, szűken és bizonyítottan, ne a családokra és a hozzátartozókra. Ezért kéri a MIAK a 3.1 pontban a név nélküli ügykártyát. A második, hogy a visszaszerző hivatalnak ne legyen anyagi érdeke az elkobzásban. Ezért javasolja a 3.3 pont, hogy a visszakerült összeg ne a hivatal költségvetését növelje.

📖 Forrás: Montesquieu: The Spirit of the Laws

6.4.2 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard a korrupcióellenes stratégia egyik gyakorlati tanulságaként azt írja, hogy a közvéleményt meg kell győzni arról, hogy az új fellépés komoly. A hongkongi és a Fülöp-szigeteki eset szerint erre kiváló eszköz, ha néhány magas rangú tisztviselőt elkapnak és bíróság elé állítanak:

„Korrupt kultúrában néhány kisstílű szereplő megbüntetésének alig van hatása. A komoly fellépés sok helyzetben azt jelenti, hogy egy nagy halat nyilvánosan elkapnak, és ehhez szakpolitikai változások bejelentése társul.”

Klitgaard idézi a hongkongi független korrupcióellenes bizottság (ICAC) egyik vezetőjét is, aki szerint a közvélemény a bizottság hatékonyságát jellemzően az eljárás alá vont személyek rangjához méri, ezért a bizottságnak kezdettől szüksége volt azonnali sikerekre. Ez a tétel az NVVH első négy ügyének két oldalát egyszerre mutatja meg. Egyrészt indokolt, hogy az első ügyek nagy súlyúak legyenek, mert a kis ügyek nem törik meg a cinizmust. Másrészt ha a siker mércéje a vizsgált személyek rangja, a hivatal a látványos ügyek felé tolódik, és a mérés maga torzít. Klitgaard szerint a nagy hal elkapásához szakpolitikai változások bejelentése is tartozik. Az NVVH esetében ez a változás az lehet, ha a mai bejelentéssel együtt a kiválasztási és közzétételi szabály is nyilvános lesz (3.1), és a siker mércéje a visszakerült vagyon, nem a vizsgált személyek rangja (3.3).

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption

6.4.3 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a független korrupcióellenes ügynökségekről szóló részben azt írja, hogy az ügyészségek gyakran a politikailag kevésbé kényes ügyekre koncentrálnak, ezért jönnek létre független korrupcióellenes szervek. Hongkongban és Szingapúrban a fordulatot a felső vezetés elkötelezettsége, egy erős törvényen alapuló, független ügynökség hiteles jogalkalmazása és a közszolgálat reformja együtt hozta. A hongkongi bizottságról (ICAC) azt írja, hogy munkatársai többet kerestek más köztisztviselőknél, nem lehetett őket más hivatalokba áthelyezni, és senki sem kerülhetett olyan felettes alá, aki ellen korábban vizsgálat folyt. A szerző szerint az új intézmény hitelességét két mérhető jel mutatta: a hozzá érkező bejelentések számának növekedése és a nem névtelen bejelentések magas aránya. Az NVVH munkatársairól szóló vitára ebből az következik, hogy a munkatársakat nem a névsor titkosítása vagy közzététele, hanem intézményi szabályok védik: áthelyezési védelem, összeférhetetlenségi szabály és visszakövethető döntések. Ezt kéri a MIAK a 3.2 pontban. A hitelesség mérésére pedig a megtérülési arány mellett a hivatalhoz érkező bejelentések száma és a nem névtelen bejelentések aránya is kiegészítő mutató lehet.

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A két leggyakrabban idézett minta, a hongkongi ICAC és a szingapúri korrupcióellenes vizsgálati hivatal (CPIB), a kezdeti szakaszban egyaránt a nagy, magas rangú ügyekre koncentrált. Lee Kuan Yew (Szingapúr első miniszterelnöke) emlékirata szerint a CPIB-t a felső szinteken elkövetett, nagy ügyekre irányították, a kisebb ügyeket pedig nyilvános, egyszerűsített szabályokkal és a mérlegelési jogkör szűkítésével kezelték. A bíróságok felhatalmazást kaptak a korrupcióból származó haszon elkobzására. Mindkét minta mögött erős hivatal áll, de a hitelességet mindkét helyen a bírósági eredmény adta, nem a bejelentés. Az Európai Unió két jogi kerete is ide tartozik. Az ártatlanság vélelméről szóló 2016/343/EU irányelvet a magyar büntetőeljárási törvény átülteti, és ez az irányelv a hatóságok nyilvános nyilatkozataira is vonatkozik: azok nem utalhatnak a gyanúsítottra bűnösként, amíg bűnösségét jogerősen meg nem állapították. A vagyonvisszaszerzésről és vagyonelkobzásról szóló 2024-es uniós irányelv pedig a tagállamoktól a befagyasztott, elkobzott és ténylegesen visszaszerzett vagyonra vonatkozó statisztikák gyűjtését is megköveteli. A 3.3 pontban javasolt bázisérték és megtérülési arány ezért nem magyar különutas megoldás, hanem az uniós adatszolgáltatási irány korai, ügyszintű alkalmazása. Írország bűncselekményből származó vagyonnal foglalkozó hivatala (Criminal Assets Bureau) évente nyilvános jelentésben számol be a biztosított és a ténylegesen az államkincstárba befizetett összegekről. Ez a két szám együttes közlése, amelyet a MIAK a IV. részben a gyorsaság és az eredmény együttes mércéjeként javasol.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése
  • A10 — Független Korrupcióvizsgálati Hivatal (CPIB-modell)

Igazságszolgáltatás

  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat
  • I4 — Bírói függetlenség védelme

Közigazgatás és e-kormányzat

  • KI8 — Drucker-elvű hatékonyságmérés a közigazgatásban

Javasolt új programpont: Egységes ügykártya és megtérülési arány a vagyonvisszaszerzésben — minden nyilvános ügybejelentés hat kötelező elemmel, nevek nélkül, bejelentéskori bázisértékkel, és a visszakerült vagyon hivatali költségvetéstől független elszámolásával — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK téma-monitor, 2026. szeptember 27. — 1. téma; MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 28. — 2. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Montesquieu: The Spirit of the Laws
  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Lee Kuan Yew: From Third World to First (a 6.5 nemzetközi összehasonlításban)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A6, A10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (háttéranyag — az átláthatósági paradoxon)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I3, I4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok; programpont ID: KI8)
  • MIAK jogi alapok (háttéranyag) — az ügyészség, a bíróságok és az Országgyűlés szerepének elhatárolása
  • MIAK téma-monitor, 2026. szeptember 27. — 1. téma, pontszám: 90/100
  • MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 28. — 2. téma, pontszám: 84/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, 1. § (az ártatlanság vélelme), 107–109. § (a nyilvánosság tájékoztatása és korlátai)

  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak megerősítéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve a vagyonvisszaszerzésről és a vagyonelkobzásról
  • Criminal Assets Bureau (Írország) — éves jelentések

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK téma-monitor, 2026. szeptember 27. (kiegészítő friss források: MIAK sajtómonitor, 2026. szeptember 28.)
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 28. 08:20 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~105 000 — becslés, csak a blog generálása; a forrás téma-monitor tokenadata nem elérhető (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink